Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

voltak kötve egymással és a sztrájkotoknak két alkalommal is több kiló cukrot és néhány liter sósborszeszt adott át, hogy a bányászok éhségérzetét enyhítse.

187 A bányászok éhségsztrájkjának vezetője Stier József volt. Vereczkei Lajos, a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója tárgyalt Stier Józseffel és a sztrájkoló bányászok más vezetőivel, (Kajdi Aladár, Újvári István, Kruk Aladár) és igyekezett meggyőzni őket a sztrájk értelmetlenségéről. A pécsbányai éhségsztrájkoló bányászokkal tárgyalt a Budapestről érkezett dr. Hajdú Gyula MDP-vezető és Vajda József bányász-szakszervezeti titkár is.

188 Dr. Hajdú az MSZMP Baranya megyei Intéző Bizottságának hívására bányász aktívát tartott a sztrájk értelmezéséről. Megállapította, hogy a „demagóg, sztrájkra uszítók" ellen harcolni kell, mégpedig úgy, hogy a legjobb kommunistákat kell beválasztani a munkástanácsokba.

189 A bányászok írásbeli biztosítékot kértek arról, hogy ellenük a sztrájk befejezése után nem fognak megtorlást alkalmazni. Dr. Hajdú és Vereczkei trösztigazgató aláírt egy ilyen tartalmú nyilatkozatot, mire a bányászok befejezték az éhségsztrájkot és kiszálltak a bányából.

190 A Kádár-kormány bejelentette, hogy 1956. december 1-vel „elrendeli a bányászok kiemelt bérezésének bevezetését." Ennek pénzügyi fedezetéül 415 millió forintot biztosítottak a pénzügyminisztériumban. A Dunántúli Napló boldogan tájékoztatta az aggódó lakosságot, hogy hétfőn (december 3-án) reggel Pécsbányán 359 bányász jelentkezett munkára, a pécsi bányaüzemeknél összesen 1147 leszálló volt.

191 Az 1956. november-decemberi pécsbányatelepi éhségsztrájk mellett a kővágószőlösi uránbányában is kísérleteztek néhányan szolidaritási éhségsztrájk szervezésével. Az uránbánya éhségsztrájkját Radnóti János szervezte. Az urános munkástanács tagjai azonban leszavazták Radnóti előterjesztését a pécsbányaiakhoz hasonló uránbányász akcióra, így az uránbányász éhségsztrájk elmaradt.

192 A Nagybudapesti Munkástanács 1956. december 11-ére 48 órás sztrájkot hirdetett. A KMT küldöttei december 10-én Pécsre is leutaztak és tárgyaltak Neuhauser Jánossal, a 21. AKÖV munkástanácsának a Baranya megyei Központi Munkástanácsba küldött vezetőjével, valamint Rizler Jánossal, a megyei központi munkástanács elnökével a 48 órás sztrájk pécsi, Baranya megyei megszervezéséről. A megyei MT közvetítette a pécsi, komlói, mohácsi PMB, B 625/1957. Sárosi János..., Elsőfokú ítélet, 1957. július 30.; Sárosi János vallomása és tanúvallomások 188 Vereczkei, 1990, 65. o. 189 „A bányászok többsége dolgozni akar. Bányász aktíva értekezlet volt Pécsett". Dunántúli Napló, 1956. december 2. 190 Vereczkei Lajos trösztigazgató a 15 órás sztrájk befejezéséről írt visszaemlékezésében. Vereczkei, 1990, 65. o. 191 „Újra jelentősen emelték a bányászok bérét"; „Megindult a termelőmunka az üzemekben. Nagy gondot okoz az energiahiány". Dunántúli Napló, 1956. december 4. 192 PMB, B. 1284/1957. Radnóti János..., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. december 12.