Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
Pados Gyula komlói forradalmárok kimentek Béta-aknára, ahol a büntetés végrehaj tó intézet fegyvereseit leszerelték, a fegyvereket beszállították a komlói rendőrkapitányságra, átadva azokat a Pulszky László vezette katonai tanácsnak. A Béta-aknán maradt rabokat szabadon bocsátották. 132 A Bauxitbánya Vállalat (uránbánya) munkástanácsai A Mecsek hegység nyugati részén egy magyar kutatócsoport 1953-ban uránércet talált. Az 1955-ben alapított, hivatalosan Bauxitbánya Vállalatnak nevezett uránbánya működéséről kezdetben csak a beavatottak tudtak, de 1956ban már szélesebb körben elterjedt a Rákosi és az MDP vezetés által titokban tartott magyarországi uránbányászat híre. A szovjet vezetéssel működő bánya központi bázisüzemei Kővágószőlősön létesültek. A kitermelt uránércet a kővágószőlősi bányákból a Szovjetunióba szállították. Mivel Magyarország egy külső hatalom számára engedte át területét és természeti kincsét, e tényt a külföld, elsősorban a Nyugat előtt mind a szovjet, mind a magyar párt- és állami vezetés részéről titkosítani kellett. Az uránbánya dolgozói, akik közül sokan Kővágószőlősről és a környező falvakból, valamint a szomszédos nagyvárosból, Pécsről kerültek ki, egzisztenciálisan jól jártak és meg voltak elégedve - a volt bányászok visszaemlékezései szerint - a szovjet vezetők által sokszor zsebből fizetett, az átlag magyar munkásbérek többszörösét kitevő keresetükkel. Mégis a legtöbben közülük ellenezték a ködösítést és titkolózást, és helyeselték az igazság kimondását. így vélekedett az uránbánya párttagjainak egy része is. Az 1. számú üzem munkástanácsának elnöke, Kiss Imre és társai vitték el az októberi forradalmi napokban a dolgozók 12 pontos követeléseit Pécs város párttitkárához, melyek között szerepelt a szovjetek távozásának követelésén túl az is, hogy „tárják fel a »bauxit banya« név igazi rendeltetését [urán]". 133 Az 1956. október 22-i pécsi diákparlamenten az egyetemisták 21 pontos politikai követelései közül a 13. pont így szólt: ,Jíozzák nyilvánosságra a magyar uránra vonatkozó szerződéseket és adatokat, adják az urán-telepeket magyar kézbe." 114. Az uránbányászok és a pécsi egyetemisták között már a forradalom első napjaiban kapcsolat alakult ki. Az október 25-i esti pécsi tüntetés az uránbányászok nagyobb csoportjának Pécsre érkezésével vette kezdetét - ahogy ezt a pécsi forradalmi események bemutatásánál ismertettük. 135 Az október 28-án megalakult Baranya Megyei Munkásság 132 PMB, B. 1305/1957. Meiszter Tivadar...; Hegedűs, 1996a, 206-207. o.; Péter, 172. o. 133 Berki, 1997, 74. o. 134 A pécsi egyetemi hallgatók, pedagógiai főiskolások, orvostanhallgatók és jogászok Határozata, 1956. október 22. Pécsi Egyetem. Az MDP Egyetemi és Főiskolai Bizottsága és a MEFESZ lapja, 1956. október 24.; Péter, 1997, 93, 99. o. 135 Péter, 1997, 123. o. Lásd még „A Pécs környéki szénbányák és bányászok szerepe a pécsi forradalomban" című fejezet.
