Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

egyetemisták a községi tanács épületében összetörték a gipsz-szobrokat, elégették a vörös zászlót, az épületre fekete zászlót tettek ki. A hangoshíradóba beolvasták követeléseiket. A Rákosit éltető hanglemezeket összezúzták. A temetőben lévő hősi emlékműről leverték a vörös csillagot, hasonlóan a községi intézmények (rendőrség, posta) vörös csillagos tábláit is eltávolították. Október 28-án a községben lakók egy csoportja kereste fel a tanácsi vezetőket, hogy engedélyt kérjenek békés felvonulásra, ezt a tanács elnökétől meg is kapták. Mintegy 150-200 főnyi csoport jött össze a községi hangoshíradó előtt, majd beolvasták 12 pontból álló (a bonyhádiaktól előző nap átvett) követeléseiket. A Himnusz és a Rákóczi induló bejátszása után a tömeg feloszlott. A szászvári bányaüzem munkástanácsát 1956. október 29-én választották meg, a délutáni órákban, majd este községi gyűlést tartottak, ahol megválasztották Szászvár község munkástanácsát 25 taggal. E munkástanácsot később nemzeti tanácsnak nyilvánították. A szászvári munkás-, illetve nemzeti tanács tagjai közé arányosan választottak különböző társadalmi rétegek képviselőit. így kerültek a szászvári forradalmi intézménybe „dolgozó parasztok", bányászok, iparosok, értelmiségiek. A szászvári nemzeti tanács első ülésén előbb megszüntette a községi tanácstagságot, de a tanácsi apparátust megtartotta. Ezen az ülésen határoztak a nemzeti tanácstagok a Budapestre küldendő élelmiszerek gyűjtéséről, ez meg is történt, a községből élelmiszerküldeményt szállítottak a fővárosba. A következő ülésen felmentették tisztségéből a községi vb-elnököt, de a vb-titkárt és a vb-elnök-helyettest meghagyták hivatalában. A községi hivatali apparátusból elbocsátották az adóügyi megbízottat, a mezőgazdasági előadót és az egyik hivatalsegédet, valamint felfüggesztették hivatalából a begyűjtési hivatal két dolgozóját. Ugyancsak erre a sorsra jutott az iskolaigazgató és két községi rendőr.

90 Szászvár község nemzeti tanácsa megválasztotta a községi nemzetőrséget, melybe bevonták a helyi rendőrőrs parancsnokát is. A szászvári nemzetőrség vezetője, Koppány Antal, aki a szászvári bányaüzem könyvelője volt, november 1-én tizedmagával a szászvári rendőrőrsöt lefegyverezte, majd a nemzetőrökkel a községi pártvezetők lakására ment, hogy fegyvereket kutasson fel. Az akció során a nemzetőrök házkutatásokat tartottak, de fegyvereket nem találtak.

91 A baranya-tolnai határtérségben igen aktív bonyhádi nemzetőrség a pécsváradi és a szigetvári járási pártbizottság első titkárait, akik szászvári illetőségűek voltak, Szászvárra küldte, hogy itt fogdába zárják őket. A szászvári nemzeti tanács azonban megtagadta a bonyhádiak utasítását, azzal a válasszal, sy BML, XXXV. MSZMP BMB. 21. doboz. 1956-os eseményekkel kapcsolatos jelentések. Sásdi járás. Távmondatok. Hangulatjelentések a sásdi járás községeiben történtekről, 1956. október 27. - november 3. Szászvár 90 BML, XXXV. MSZMP BMB. 21. doboz. Sásdi járási hangulatjelentések, távmondatok, 1956. XI. 3. 91 PMB, B 156/1957. Koppány Antal..., Gyanúsított kihallgatási jegyzőkönyv. Határozat a terheltként való felelősségre vonásról. Pécs, 1957. január 29.