Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

a „felesleges adminisztráció azonnali megszüntetése". A Rákosi-rendszer hibáinak lényegére, a forradalmi megmozdulások mögött rejlő okok egyik leglényegesebb elemére mutatott rá a Vasas II-iek felhívásának 20. pontja: „Több bizalmat a parasztság és a munkások felé a vezetőktől.,"

84 Szászvár község és a szászvári bányaüzem forradalmi eseményei A baranyai-tolnai határ menti Szászváron a 19. század ötvenes éveiben indult meg a kőszénbányászat, mely a század végére fellendítette a község fejlődését is. Az I. világháború idején a lakosságszám 1800 fő fölé emelkedett, 1930-ban a Bányateleppel és a külterületi lakott helyekkel együtt 1524 magyar, 163 német, 1 szlovák, 9 egyéb anyanyelvű lakója volt Szászvárnak. 1947-ben a szomszéd község, Császta beolvadt Szászvárba.

85 Szászvár község lakossága megoszlott a bányászok és a földművesek között. A szászvári bányaüzem a Komlói Szénbányászati Tröszthöz tartozott.

86 1956 októberében a szászvári bányaüzemben dolgozók indították el a forradalmi megmozdulásokat. Október 26-án a bányaüzemben leállt a termelés, a bányában csak fenntartási munkálatokat végeztek. Egy meghatározott nagyságú szénmennyiség termelését hagyták csak meg, hogy a mázai villamos erőmű szükségleteit el tudják látni.

87 A szászvári bányaüzemben október 27-én sztrájkoltak a bányászok, majd nagygyűlést tartottak. A párttitkár levette a vörös zászlót, a DISZ-titkár pedig azt hangoztatta, hogy „eddig többször becsapták a népet". Megválasztották a bányaüzem nemzetőrségét. A bányászok egy csoportja 4-5 gépkocsival átment Bonyhádra, ahol részt vettek a tüntetésen. Szászvárra visszatérve, a bányaüzem hangosbemondójába olvasták be a bonyhádiak 12 pontos követelését. Ezek között szerepeltek: az orosz csapatok hagyják el Magyarországot, legyen független magyar kormány, tartsák meg a szabad választásokat.

88 Szászvár községbe 1956. október 27-én „ért el az események szele". A nap délutánján utcai csoportosulások voltak, az emberek vitatták a rádióban hallott eseményeket. Ekkor két teherautó jelent meg a községben, a rajtuk érkező pécsi Pesti, 1982, Szászvár, 161-162. o. Máza 1956-ban még nem tartozott Szászvárhoz. (1975-ben egyesült a két község Mázaszászvár néven.). Fáncsy, 1976, 149. o. 86 PMB, B 156/1957. Koppány Antal büntető pere (a továbbiakban Koppány Antal...), Koppány Antal önéletrajza és rendőrségi vallomása. Pécs, 1957. január 29. 87 Szászvár Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága, 38/1957. szám. Tárgy: Hivatalos feljegyzés az október 23-a utáni eseményekről. Marton István vb. elnökh. Szászvár, 1957. január 18. In: BML, XXXV. MSZMP BMB. 1956-os eseményekkel kapcsolatos jelentések. 21. doboz. 6. dosszié. Sásdi járás. Szászvár 88 PMB, B. 331/1958. Szilágyi Sándor büntető pere (a továbbiakban Szilágyi Sándor....), Vádirat. Pécs, 1958. március 8., Szilágyi Sándor rendőrségi vallomása