Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

zászlót dobja ki az utcára, a nemzeti színű zászlóból pedig vágja ki a népköztársasági címert. Még aznap a munkástanács elnöke és a nemzetőrség vezetője ismét megjelent a párttitkár lakásán káderlapokat követelve, majd amikor a párttitkár azok kiadását megtagadta, munkástanács-tagok és nemzetőrök a párttitkárt a községi pártszervezet helyiségébe kísérték, itt ismét a községi lakosok káderlapjait követelték tőle. Ezt ő ismét megtagadta, ekkor a jelen lévők a párthelyiségben kutattak a káderlapok után, közben a helyiségben talált plakátokat letépték, a dekorációs anyagot megsemmisítették, a Sztálin mellszobrot összetörték, a marxista-leninista könyveket a begyújtott kályhába dobták. A községi párttitkár másnap elhagyta a települést és csak november 4-e után tért vissza.

81 Vasas H-n, vagyis a régi Vasas községben csendesebbek voltak a forradalom napjai, itt nem tudunk atrocitásokról. Egy 1956-ban Vasason lakó, akkor pécsi gimnáziumi tanuló elmondása szerint Vasason nem voltak karakterisztikusak az ellentétek a község vezetői és az ellenzéki gondolkodásúak között.

82 Vasas Il-n is megalakult azonban egy forradalmi szervezet, mely „ideiglenes Munkás-Paraszt Tanács"-nak nevezte magát, és már a más községi szervezetekhez képest korán, 1956. október 27-én megalakult. E korai alakulásból is következik, hogy a Vasas Il-i Munkás-Paraszt Tanács alakuló ülésen megfogalmazott „kérés és felhívás"

83 szerint „Vasas II. parasztsága és kommunistái együtt léptek fel az új nemzeti kormány'' és „a korrupciótól megtisztult Közp. Pártvezetőség" mellett, elfogadva annak programját. Saját legfőbb céljának a rend és a fegyelem fenntartását tartotta a szervezet, de emellett 20 pontból álló javaslat- és kérés-sort is megfogalmaztak tagjai. A kérések (és nem követelések) első pontjaként a „teljes sajtó és szólás szabadságot" kívánság szerepelt, majd a legtöbb pont a zömében földműves lakosság érdekeit érintő kérés következett, köztük a begyűjtés mérséklése, a beszolgáltatás, a sertésvágás, a borbeadás, a kisgazdaságok tagosítása ügyeinek rendezése. A dolgozók munkáját, egzisztenciáját, szociális helyzetét érintő kérések következtek ezután, így a reális bér- és árpolitikára, a családi pótlék felemelésére, az öregségi és rokkantsági nyugdíjak rendezésére, a kisipari jogosítványok kiadására vonatkozó javaslatok. Végül a korszak majd minden községében, intézményében a közbeszéd tárgyát képező kérések, javaslatok következtek, köztük „a káderlapok és személyzeti vezetők megszüntetése" (sic!), 81 PMB, B. 1357/1957. Lukács Mihály..., Vádirat. Pécs, 1957. november 1. és Első fokú ítélet. Indoklás. Pécs, 1958. január 22.; Czukor, 2006, „A forradalom Somogy-Vasason" című fejezet. 814.0. 82 Dr. Jéki László budapesti fizikus elmondása szerint. (R. A.) Jéki 1956-ban a pécsi Nagy Lajos Gimnázium első éves tanulója volt. Vasas II. falu Munkás-Paraszt Tanácsának kérése és felhívása. Vasas II, 1956. október 27-én. BML, XXXII. 11. Az 1956-os forradalom és szabadságharc iratainak gyűjteménye. - Az iratot dr. Jéki László budapesti fizikus őrizte meg és adta a Baranya Megyei Levéltár tulajdonába. - Dr. Jéki Lászlótól átvett iratok, 8. szám