Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Schuller Balázs: Példaképek lázadása? A magyar bányásztársadalom 1956-ban

Az 1956-os forradalmat követően forradalmi részvételükért halálraítélt bányászok, illetve bányászathoz kötődő személyek

1 A szakirodalom által közölt összesítésekben a következő személyekről nem közölnek bővebb adatokat: Horváth Tibor, Pesti István. Név Előélet és munkahely(ek) Beosztás Tevékenysége Az ítélet végrehajtása 1. Balázs Géza (Miskolc, 1935.03. 22.) Korán árvaságra jutott, nevelőotthonba adták. Egy évig kőművestanuló volt Budapesten. Miskolcon állatetetőként dolgozott a sertéshizlaldában. 1951-ben két év szabadságvesztésre ítélték három rendbeli betöréses lopás vádjával. 1953. szeptemberében szabadult és a perecesi szénbányában helyezkedett el csillésként. 1954-ben előbb három hónapra ítélték csavargás, majd egy év négy hónapra közveszélyes munkakerülés és betöréses lopás vádjával. 1956. április 15-én szabadult, ezt követően egy ideig bányászként dolgozott, de szeptemberben munkahelyéről kilépett. csillés 1956. október 23-án csatlakozott a miskolci egyetemisták tüntetéséhez, 25-én az újabb tüntetésre is kiment az Egyetemvárosba. Részt vett október 26-án a Megyei Rendőrkapitányság ostromában, illetve másnap a megyei tanácson történt lincselésben is. Budapest, 1957. 07. 20. Gosztonyi Péterre hivatkozva közli névsorukat: Faller, 480.O. Vedd hozzá a tanulmány vonatkozó részét. 2 Horváth és Pesti kizárólag a Faller által közölt névsorban szerepel. Fallcr, 480.o. 3 Megtorlás és emlékezés, 46.0.