Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

Ezt a bányászok nagy része nem tartotta reálisnak („őrültségnek tartották"). Nincs forrás arról, hogy ezt az ajánlatukat a BMMNT előtt is megtették volna.

60 A BMMNT kapcsolatot tartott fenn budapesti és más vidéki városok munkástanácsaival is. Dr. Kertész Endre, a BMMNT elnöke a sajtón keresztül közvetítette a Budapesti Erőmű drámai hangú felhívását a pécsi bányászok felé: , A főváros minden hazafija a pécsi bányászsághoz fordul... - mert nem akarják, hogy a lakosság teljes sötétségben maradjon, rádió nélkül." „Pécsi bányászok! Adjatok szenet sokat szenvedett fővárosunk lakóinak! - szólította fel a megyei munkástanács elnöke a pécsi bányák munkástanácsait."

61 A pécsi aknák munkástanácsainak válaszáról nincs tudomásunk, de feltételezhetően szállítottak szenet a budapesti forradalmárok megsegítésére, hasonlóan ahhoz, ahogy más baranyai munkás- és nemzeti tanácsok élelmiszert gyűjtöttek és szállítottak a fővárosba.

62 A BMMNT november 3-án a város és a megye közellátásával, gazdálkodási és pénzügyeivel foglalkozott, majd a testület határozatot hozott arról, hogy 5-én, hétfőn a pécsi és baranyai üzemekben, vállaltoknál indítsák meg a munkát, egyelőre napi 6 órában. A döntés a BMMNT mérsékeltjeinek többségbe kerülését tükrözte. A megyei nemzeti tanácsnak a sztrájk megszüntetésére vonatkozó döntését elősegítette a pécsi szénmedence munkástanácsainak november 2-án hozott egyeztetett határozata az egyharmados termelési szintet biztosító munkafelvételről. A döntést a november 4-én hajnalban történtek semmissé tették. A Katonatanács és a bányász katonai alakulatok Nem közvetlenül a pécsi bányaüzemek 1956-os szerepéhez tartozik, mégis a Pécshez kapcsolódó bányászathoz kötődik a bányász katonai alakulatok tevékenysége az 1956-os forradalomban. A Magyar Néphadsereg katonaállományát 1953 óta folyamatosan csökkentették és átszervezték. Pécsről elvezényelték a korábban itt állomásozó alakulatokat 1956 augusztusában, ezután a város katonai védelmét a Belügyminisztérium Megyei Főosztálya (volt AVH) és a Határőrség mellett csak a Hadkiegészítő Parancsnokság és a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alatt szolgáló két bányaműszaki és egy építő zászlóalj látta el. Utóbbiak szervezetileg külön alakulatok voltak, valójában azonban egy katonai egységet képeztek. Pécsett a Frigyes laktanyában állomásoztak. A pécsi lakosság által csak bányász alakulatoknak nevezett katonai egységben valójában nem sorkatonák, hanem Uo. 61 „Szenet! A Budapesti Erőmű felhívása". Szabad Dunántúl, 1956. november 1., 4. o. 62 „Özönlik az élelmiszer Budapestre. Fővárosi színfoltok". Szabad Dunántúl, 1956. november 2., 2. o.