Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
27-én a Sopiana gépgyári ö'ssz-munkástanácsi gyűlésen döntöttek. A megyei szakszervezeti vezetés közzé tette felhívását 28-án reggel a Dunántúli Naplóban a munkástanácsok meghatározott számú küldöttének (a száz főnél kevesebb létszámmal dolgozó üzemek, vállalatok és intézmények legalább egy megbízólevéllel ellátott - tagot, illetve száz dolgozónál többet foglalkoztató üzemck legalább kettő..., kétezer dolgozón felül legalább 10 fő) összehívásáról. 48 A felhívás külön kiemelte a jugoszláv munkástanácsok példáját. Október 28-án, vasárnap reggel 9 órakor a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa székházában kezdődött gyűlésen a Pécs városi gyárak, üzemek, valamint a pécsi bányavidék lakosságának küldöttei voltak többségben. A falvak és a kisvárosok képviselői csak kb. 10%-os részesedést értek el, a komlói, szigetvári, siklósi munkás-, nemzeti tanácsok egyetlen képviselője sem került be a megyei forradalmi testületbe. Ugyanakkor Pécsről nemcsak az üzemi munkástanácsok, hanem a MEFESZ, az írószövetség, az ügyvédi kamara, a bíróságok, az ügyészségek, a fegyveres testületek, a tanácsok, sőt az MDP irányító személyiségei is képviselethez jutottak. A gyűlés elnöke, Villányi Tibor, a Sopiana Gépgyár főmérnöke, munkástanácsának elnöke, a gyár munkásságának - Vidolovits Nándor mellett - másik vezetője elsősorban a munkások, a bányászok és a MEFESZ képviselőinek adta meg a szót. Istvánakna bányász küldötte felszólalásában kérte, hogy bányásztársai vele együtt segítsék a „nehéz körülmények közé került budapesti lakosokat egy-egy széncédulávaV 49 A délelőtti ülésen a küldöttek követelték a szovjet csapatok azonnali kivonulását, a pártfunkcionáriusok azonnali leváltását, új választások elrendelését, a politikai foglyok kiszabadítását, az általános sztrájk fenntartását, míg a szovjet csapatok ki nem vonulnak az országból. 50 A küldöttgyűlés megszavazta, hogy a város kulcsfontosságú intézményeihez ellenőrző bizottságokat küldjenek ki. Ilyen bizottságot küldtek az államvédelem, a rendőrség, a sajtó, a rádió, a posta, a pártbizottság működésének ellenőrzésére, a delegációk tagjait név szerint sorolták fel, egyenként 4-8 főt. 51 Délután került sor a BMMNT tagjainak megválasztására. A források ellentmondóak a BMMNT taglétszámára nézve. A Dunántúli Napló másnapi száma 110 főről tudósított (az ellenőrző bizottsági tagokkal együtt), később azonban még többeket beválasztottak a testületbe. A bányászoknak is fenntartottak képviseleti helyeket. Az iparvállalatok munkástanácsai 28 fővel képviselték magukat, 11 küldöttel reprezentálta magát a MEFESZ. 16 nem műszaki értelmiségi, 12 tisztviselő, 10 katonatiszt, két kisiparos és 7 földműves mellett a „Tanácskozásra jönnek össze a munkástanácsok küldöttei. A Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsa felhívása". Dunántúli Napló, 1956. október 28., 3. o. 49 „Tanácskoznak a munkástanácsok küldöttei". Dunántúli Napló, 1956. október 28., 1. o. 50 Dunántúli Napló, 1956. október 29.; Péter, 129, 136. o. 51 Dunántúli Napló, 1956. október 29.
