Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

mutatkozik ugyan hiány, de ez az áramellátást nem veszélyezteti. Az erőmű vezetője a sajtónak kifejezte reményét arra, hogy a vállalatok önállósága a munkástanácsok által meg fog valósulni, a munkástanácsok széles jogkörrel fognak rendelkezni, és működésük a munka lényeges megjavítását fogja eredményezni, a bürokráciát is felszámolják.

41 A munkástanácsok, mint a valódi „szocialista demokratizmus" megvalósítói szerepeltek a helyi szocialista sajtó által közvetített közbeszédben. A Dunántúli Napló közölte egy öregmeszesi

42 nyugdíjas bányász visszaemlékezését az 1918-ban Ferenc-aknán alakult munkástanácsra, mintegy pozitív mintát tárva az 1956-ban alakult munkástanácsok elé. A régi bányász kifejtette, hogy a 18-as munkástanács lakásügyi, termelésügyi és bányatakarékossági bizottságra oszlott, a bányászok maguk határoztak bér-, norma-, lakáselosztás-ügyekben.

43 A Pécsi Szénbányászati Tröszthöz tartozó pécsszabolcsi István aknán választott munkástanács (az alakulás dátuma nem ismert) elnöke Hámori Győző bányamester volt, másik jelentős képviselője Szabadkai István vájár.

44 A szervezetileg István aknához tartozó Béke aknán október 27-én választottak önálló munkástanácsot, elnökének Sárosi János csapatvezető vájárt választották.

45 A munkástanács-választó gyűlésen jelen volt és beszédet mondott Pirisi Mátyás egyetemi hallgató, valamint pécsi egyetemisták, munkások és egy pécsbányatelepi bányász küldött.

46 1956. október 28-án Pécsett megalakult a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa.

47 A Pécs-baranyai forradalmi központ létrehozásáról október 41 „Jelentős nap a pécsi üzemekben". Dunántúli Napló, 1956. október 27. 42 Meszes, Pécs keleti részének bányásztelepülése volt - és az ma is. Öregmeszes a DGT által az 1920-as években építtetett sor-, családi házakból álló bányászkolóniát jelentette, míg a meszesi lakótelep az ötvenes években épült, szocreál stílusú sorházakból állt, egy-, két szoba-konyhás, tágas lakásokkal. - R. A. 4 „Mi így csináltuk. Egy öreg bányász nyilatkozata a munkástanácsról". Dunántúli Napló, 1956. október 27. 3. o. 44 Szabadkai Istvánt a forradalom után elbocsátották a Pécsi Szénbányászati Tröszttől, a pécsi Aknamélyítő Vállalatnál kapott munkát. Szirtes Béla pécsi bányamérnök szóbeli közlése - R. A. 45 Sárosi János 1915-ben született. Bányász családból származott, ő is bányásznak ment dolgozni a DGT pécsi bányáihoz 1928-ban. 1945-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, ahonnan 1948ban mint jobboldali szociáldemokratát kizárták. Más pártba nem lépett be. Érettségizett és műszaki egyetemi tanulmányokat akart folytatni, de ösztöndíjat nem kapott, ezért tanulmányait abbahagyta. Vájár képzettséget szerzett, kiváló vájárként többször kitüntették, sztahanovista is volt. 1951-ben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar Népköztársasági Érdemérmet arany fokozatát adományozta neki. 1954-ben többek között Dobrovics Emil csapatvezetője volt. PMB, B 625/1957. Sárosi János..., Vádirat. Pécs, 1957. június 4., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. július 30., Dobrovics Emil rendőrségi tanúvallomása. Pécs, 1957. május 16. 46 PMB, B 625/1957. Sárosi János..., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. július 30. 47 A Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa (a továbbiakban BMMNT) ülésjegyzőkönyvei és iratai nem maradtak meg. ÁBTL, V-143793/I. - A BMMNT működése a PMB büntető peres irataiból, valamint a MEFESZ fennmaradt iratai alapján rekonstruálható. BML, XXXII. 11. Az 1956-os forradalom és szabadságharc iratainak gyűjteménye. Dr. Péter Károlytól átvett iratok. A pécsi MEFESZ Bizottság iratai, 1956. október 23. - november 4. Másolat