Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban

forradalom idején a sajópüspöki nemzetőrségen teljesített szolgálatot. A vád szerint javasolta a szovjet mozgás akadályozása céljából a sajópüspöki híd felrobbantását, valamint a kommunisták kiirtását és a tsz feloszlatását. A megyei bíróság 1958. január 6-án felmentette a vádak alól. 1957. augusztus 18-án Bosnyák András lyukóbányai vájárt (baktakéki lakos) - 1956. október 26-án Baktakéken próbált társaival felvonulást szervezni - helyezték letartóztatásba. Bosnyákot szeptember 7-én szabadlábra helyezték, de bíróság elé állították, amely 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Mata András ormosi vájárt (rakacai lakos) - akinek hatására a rakacai kőbánya sztrájkba lépett - 1957. szeptember 27-én őrizetbe vették, majd a bíróság 1 évi börtönbüntetésre ítélte. 1957 októberében, a forradalom idején egyfajta politikai rendőrségként működő miskolci Defenzív-csoport perében ítélték el az 1957. április 18. óta letartóztatásban lévő Vita Árpádot, a pálinkási üzemegység villamos mozdonyvezetőjét és az 1957. június 5-én letartóztatott Molnár Jánost, a sajószentpéteri bányaüzem darugépkezelőjét. Molnár Jánost 14, Vita Árpádot 8 évi börtönbüntetésre ítélték. 1957. október 3-án Bálint Józsefet, a Borsodi Szénbányászati Tröszt versenyelőadóját, a mezőkövesdi járási munkástanács volt elnökét tartóztatták le. Bálint immár harmadszor került fogságba, először 1956. november 10-én vették őrizetbe, ekkor három nap múlva elengedték. December 20-án ismét letartóztatták, majd 1957. február 2-án szabadlábra helyezték. 1958-ban végül bíróság elé állították, amely szervezkedés vezetése és államtitoksértés miatt 8 évre ítélte. Oláh Sándor mártabányai vájárt - akit 1956. november 18-án még azért vertek meg, mert elterjedt róla, hogy volt párttitkárként listát készít a deportálandó személyekről - egy párttitkár haragosával való, tettlegességig fajuló ellentéte miatt 1957. december 15-én tartóztatták le, majd izgatásért és súlyos testi sértésért eljárást indítottak ellene. A bíróság előbb 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, másodfokon azonban pénzbüntetésre változtatták ítéletét, egyben mentesítették a büntetett előélet okozta hátrányok alól. 1957 decemberében a putnoki forradalmi szervezetek tagjainak perében került bíróság elé Szurdoki Ferenc, a putnoki bányaüzem építésvezetője (a községi munkástanács elnökhelyettese) és Molnár Lajos bányamunkás, aki a forradalom idején a forradalmi karhatalmi zászlóalj szakaszparancsnoka lett. Szurdokit első fokon 7, másodfokon 10 évi börtönre, míg Molnár Lajos első fokon 1 évre ítélték, másodfokon pedig felmentették. 1958 januárjában tárgyalta a megyei bíróság a komjáti lakosok perét, amelyben több vádlott bányász volt. Sula János ormosbányai csillést (tornaszentandrási lakos) 1957. január 29-én, ifj. Somofi Ferenc bányamunkást július 26-án tartóztatták le, majd a szabadlábon védekező ifj. Soltész János bányásszal együtt eljárást indítottak ellenük. Sulát 1 évi, Somodit 6 hónapi börtönre ítélték, míg Soltész ellen megszüntették az eljárást.