Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban
A bányaüzemek fenyegetéséről Zsillé Lajos december 13-án reggel értesült. Sztrájkba lépett időközben az edelényi és a putnoki járás több bányaüzeme, valamint a berentei szénosztályozó is. Zsillé azonnal felvette a kapcsolatot Kukucska János kormánybiztossal, illetve a rendőrséggel és a segítségüket kérte. 8 óra után a rendőrségen kezdődött tárgyalás Nagy Lajos szabadlábra helyezéséről. 159 A megbeszélésen jelen volt Zsillé Lajos, Földvári Rudolf, Kukucska János, valamint szovjet és magyar tisztek. Szergejev ezredes elismerte, hogy nincsenek bizonyítékaik Nagy ellenforradalmi tevékenységéről, 160 ezért megállapodtak arról, hogy Nagyot is ki fogják engedni. Zsillé azonnal visszatért a Trösztbe és telefonon utasította az ormosi és rudolftelepi bányászokat, hogy induljon meg a termelés, a küldöttségek azonban már elindultak. Ifj. Vermesi Bélát Zsillé gépkocsival azonnal a bányászok elé küldte. 161 A rudolftelepi munkástanácselnök Sajószentpétemél találkozott a Zombori Miklós vezetésével kiszabadítására induló rudolftelepi 8-9 tehergépkocsival és visszafordította őket. 162 Délben szabadlábra helyezték Nagy Lajost is. A bányászvezért Földvári Rudolf és Kukucska János személyesen vitték a Szénbányászati Tröszt épületébe, és a sztrájk azonnali beszüntetésére szólították fel a bányászokat. Földvári Rudolf és Kukucska János Nagy Lajost azonnal leváltotta tisztségéről és az elnöki teendők ellátásával Kiss István igazgatósági munkástanácstagot bízta meg. 163 „Kiss ígéretet tett arra, nem engedi Nagyot sehova egyedül, nehogy újra »süketsegeket« beszéljen." Nagy Lajos kérésükre azonnal telefonált az üzemekbe, tájékoztatta őket szabadulásáról és felszólította őket a termelés megindítására. 164 Kiss István regnálása rövid ideig tartott, a hónap végére a munkástanács elnöke ismét Nagy lett. A bányászvezér letartóztatása miatti feszültség nem vezetett véres eseményekhez, de ez a berentei szénosztályozónál nem sokon múlott. December 13-án a berentei szénosztályozó sztrájkjáról a miskolci karhatalom úgy értesült, hogy huligán személyek szállták meg a szénosztályozót, akik nem hagyják a munkásokat dolgozni. Hódos Jenő főhadnagy vezetésével 3 teherautón 50 főnyi karhatalmista egység érkezett 11 óra 30 perckor az üzemhez. ,flarcszerűen Zsillé Lajos szerint ekkor még Vermesi is letartóztatásban volt, de a tárgyalások hatására azonnal elengedték. Vermesi fent idézett tanúvallomása, valamint Kovács István megyei rendőrkapitány december 15-én megjelent sajtónyilatkozata azonban egyértelművé teszi, hogy a rudolftelepi munkástanácselnököt már előző este kiengedték. 160 Földvári Rudolf a Borsodmegyei Intéző Bizottság 1956. december 14-i ülésén a következőképp nyilatkozott az esetről: „Egyes eseteknél mellé fognak az elvtársak. így volt ez a Nagy Lajos ügyében is. Az utóbbi 5-6 nap alatt ilyen kijelentéseket nem tett, a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyet nem csinált. Azt javasolom, hogy ilyen személyi letartóztatások előtt egy rövid vitára üljünk le." B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 1. f. 1337. dob. 161 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1461/1958. Zsillé Lajos rendőrségi kihallgatása. 1957. szept. 7. 162 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.l 163/1957. sz. ítélet Székely Sándor és tsai ügyében. 163 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1461/1958. Nagy Lajos rendőrségi kihallgatása. 1957. szept. 3. 164 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1461/1958. Zsillé Lajos rendőrségi kihallgatása. 1957. szept. 7.
