Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

munkástanácsokat „a dolgozók bizalmából", melyek az „igazi demokráciát" fogják megteremteni. A munkástanácsok legfőbb dolga, hogy biztosítsák a termelés folyamatosságát, a munka zavartalanságát, a nyugalom, a rend fenntartását, a munkástanácsok „őrködjenek szilárdan a nép hatalmán". Az üzemi demokrácia által fog megvalósulni a „szocialista demokratizmus"}

9 A hangsúly a szavakkal ellentétben nem a valódi üzemi demokrácián volt, hanem a párt hatalmának megtartásán a munkástanácsokon keresztül. A lap tudósított a pécsi bányavidék első munkástanácsának megalakulásáról is. A pécsszabolcsi Béke-aknán - a szövegből kiderül az alakulás dátuma: „reggel, a leszállás előtt" - tehát október 24-én - a városi pártbizottság funkcionáriusának vezetésével alakult meg a Béke-aknai munkástanács, melynek egyik tagja az újságírónak úgy nyilatkozott (vagy az újságíró azt adta a szájába), hogy a munkástanács-tagok nem engedik megdönteni a munkáshatalmat és ököllel sújtanak le a „gyilkos fasiszta támadókra". Egy másik híradás szerint a pécsi szénmedence bányászai szerdán reggel (október 24-én) leszállás előtt röpgyülést tartottak, melyen elfogadtak egy határozatot arról, hogy ,Mh pécsbányatelepi bányászok biztosítjuk a pártot és a kormányt, hogy a rendkívüli helyzetben szilárdan állunk a proletárhatalom mellett. A rendet és a fegyelmet minden körülmények között megtartjuk és ha kell, megvédjük a proletár hatalmat". A pécsbányai bányászok azt is elhatározták, hogy műszak után újabb gyűlést tartanak, melyen megválasztják a munkástanácsot.

21 (Október 24-e reggelén csak a munkástanács megalakítását mondták ki, de a tagok megválasztására délután került sor). A bányászok tehát mint a szocialista állam reprezentánsai annak legfőbb védelmezőiként léptek fel a pécsi bányavidéken, a rendszerhez hü újságírók beállításában. A pécsbányatelepi Széchenyi-aknán október 23. után néhány napig folyamatos volt a termelés. Széchenyi-aknán október 29-én alakult munkástanács 21 fős tagsággal, elnökének Krisztián Béla beruházási osztályvezetőt választották meg.

2 A Széchenyi-aknai munkástanács-vezetők közé tartozott még Dobrovics Emil, Biczó Ferenc, Málics Ottó,

23 Sima László. A munkástanácsok állásfoglalásairól szóló híradásokban központi tényező volt a bányászok véleményének megfogalmazása, illetve e véleményekre való hivatkozás. A Dunántúli Napló október 25-i száma vezércikkének írója kiemelten hivatkozott a bányászokra, akik zavartalanul folytatták munkájukat" és „ezen a túlfűtött gyászos napon [október 24-én - R. A.] bebizonyították, hogy 19 Dunántúli Napló. Különkiadás! 1956. október 24. „Éljenek a munkástanácsok!" 1. o. 20 Dunántúli Napló, 1956. október 24. Különkiadás! „Munkásőrség, munkástanács Béke-aknán" (szerző nélkül), 2. o. 21 Dunántúli Napló, 1956. október 24. Különkiadás! „Bányászaink jelentik: Szilárdan a proletárhatalom mellett" (szerző nélkül), 2. o. 22 Vereczkei, 1990, 65-66. o. 23 Vereczkei, 1990, 66. o.