Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
A Pécs környéki szénbányák és bányászok szerepe a pécsi forradalomban 1956 októberében Pécsett az üzemekben és az utcákon felforrósodott a hangulat. Pécs központjában, a Széchenyi téren a helyi irodalmi lap szerkesztőségének ablakából megafonon keresztül ismertették az Irodalmi Újság reformcikkeit. Pécsi egyetemisták feljártak Budapestre, a Petőfi Kör társadalmi vitáira, rendezvényeire, s hazatérve terjesztették az ott hallott gondolatokat. Október 11-én Pécsett is megalakult a Petőfi Kör, pécsi értelmiségiek, valamint az MDP és a DISZ néhány, reformgondolatot hangoztató tagjának részvételével. A hírek eljutottak a pécsi üzemekhez és a bányavidékekre is. Az Irodalmi Újság egyes kivágatai Pécsbányatelepen, a bányász faliújságon is megjelentek, s nem csak olyanok, melyek közvetlenül az érdekeltek rétegproblémáival foglalkoztak. A forradalmi mozgalmak közvetlen előzményét - de már egyúttal lényeges indító mozzanatát - Pécsett is az egyetemi és főiskolai hallgatók közös diákparlamentje jelentette október 22-én, amelyen megalakították a MEFESZ-t. 1956. október 23-a Pécsett csendes nap volt. A MEFESZ vezetői e nap éjszakáján tervezték meg az üzemek, intézmények, laktanyák, iskolák személyes felkeresését. 17 Október 24-én valamilyen tüntetés-kezdeményre mégis sor került a városközpontban. Pécsett október 24-től kezdtek megalakulni a vállalati munkástanácsok: a Sopiana Gépgyárban elsőként, azután a Pécsi Szénbányászati Tröszt üzemeinél - István-, Széchenyi-aknán -, majd a bőrgyárban, a sörgyárban és más gyáraknál, üzemeknél. A Baranya megyei települések közül először, október 24- én Komlón - Kossuth-aknán -, a szintén bányásztelepülés Hidason október 25- én alakult munkástanács. A baranyai munkásság és bányászság tetteit vezérlő központok a munkástanácsok lettek: a pécsi Sopiana Gépgyár, Pécsbányatelep, MÁV Fűtőház, a komlói Kossuth-akna, Béke-akna. 18 A párt igyekezett a munkástanácsok alakításának élére állni, hogy kézben tartsa és irányítsa a politikai folyamatot. A Baranya megyei pártlap, a Dunántúli Napló 1956. október 24-i különkiadásában - tehát délutáni számában - közölte a Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Végrehajtó Bizottságának közleményét „Éljenek a munkástanácsok!" címmel, melyben az MDP megyei vb köszöntötte a „pécsi és baranyai üzemekben már megalakult munkástanácsokat, az üzemi demokrácia alappilléreit". (Eszerint a munkástanácsok már megalakultak, más források, cikkek szerint aznap, tehát 24-én reggeltől). A párt maga javasolta, hogy alakítsák meg minden üzemben a 17 Péter, 1997, 106, 114.0. 18 BML, XXXV. 1. Az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága (a továbbiakban MSZMP BMB). 29. o.e. Lakossági bejelentések.; Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban ÁBTL), V-142979/I-II. Nemes Alajos vallomásai és a másodfokú ítélet indoklása; V-142979/II. Futó Sándor önvallomása és Tomecskó János vallomásai; Dunántúli Napló, 1956. október 24, 25, 24-25-i különszámok
