Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
erőltetett iparosítás követelményeinek megfelelően -, a kitermelt szénmennyiség növelésére koncentráltak. 15 A pécsi és a komlói szénmedence bányáinak erőltetett széntermelését termelési verseny-mozgalmakkal, sztahanovista, szocialista brigád-, ifjúsági mozgalmakkal igyekezett az MDP-vezetés elősegíteni. A DISZ 1953-ban úgynevezett 100 méteres elővájási mozgalmat indított. Az MDP Pécs Városi Pártbizottsága 1953 májusi párttitkári beszámolója megállapította, hogy a régi bányász generáció mellett „új kommunista típusú bányász munkásság" alakult, mely részt vesz a szénbányász mozgalmakban. Egy öttagú komlói bányászküldöttséget az NDK-ba küldtek munkaversenyre. 1954-ben a szénbányász pártszervezetek választási beszámolókon és pártértekezleteken megállapították, hogy bár eredményeket értek el a széntermelés növelésében, a pártpolitikai munkában az előrehaladást akadályozó komoly hibákat követtek el, „meglazult a párt és a tömegek közötti kapcsolat", „a kollektív vezetés, bírálat, önbírálat, a pártdemokrácia elveinek betartása nem érvényesültek megfelelően", a negatív tendenciák miatt az addigi pártvezetési módszerek megváltoztatását irányozták elő. 1954 februárjában a szénbányász kerületekben megszüntették az üzemi pártbizottságokat és helyettük minden szénbányaüzemben pártalapszervezeteket alapítottak. Az új pártalapszervezeteket az MDP Pécs városi, Komló városi, illetve a megyei pártbizottságok ipari osztályainak hatáskörébe sorolták. Azonban a megújított pártvezetés is a termelési mozgalmakat szorgalmazta. 1955-ben - a Rákosivonal visszatértét követően - ismét a termelés növelésére irányuló munkamozgalmakat támogatták a pártalapszervezetek, a Komló városi pártértekezlet 1956 májusában elégedettséggel állapította meg, hogy a Komlói Szénbányászati Tröszt 1955-ben először teljesítette éves termelési tervét 101,1%-ra. A Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Pártbizottsága pedig örömmel konstatálta, hogy több megyei bányaüzem elnyerte az Elüzem címet, így Széchenyi-, Petőfi- akna, Kossuth-bánya, Béta-akna és a szászvári bányaüzemek. Bányászok nagy számban szerepeltek a megyei és városi pártbizottságok tagjai között. 1956 tavaszától a bányász pártalapszervezetekben is felléptek a „revizionisták" és az „ellenséges elemek" - ahogy a Komlói Városi Párt-végrehajtóbizottság másodtitkára fogalmazott - és ezek az elemek a párt vezetésében őrségváltást akartak, ideológiai és politikai vitákban igyekeztek a szénbányászok hitét megingatni a pártban és a szocialista rendszerben, de a pártvezetésben a „szektáns, dogmatikus csoportosulás még mindig erősebb volt" és „nem tudott leszámolni a korábbi hibákkal és a revizionista veszéllyel", a pártszervezetek nem voltak egységesek, 1956 októberére politikai válság alakult ki. 16 Uo., 44. o. Gungl, 1970, 164-166. o.
