Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Germuska Pál: Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban

Tatabányát. A bányászok pedig már 28-án egyértelműen leszögezték: amíg a forradalmi tanács 16 pontos követelésére válasz nem érkezik a kormánytól, addig csak annyi szenet termelnek, amennyi a kórház és a középületek üzemben tartásához, illetve fűtéséhez szükséges.

53 Tatabányán október 29-én a Hunyadi tiszti iskolán körletet rendeztek be a nemzetőröknek, akik a katonasággal közösen négyes-ötös csoportokat szervezve őrségeket állítottak a város fontos pontjain. 17 órakor kezdődött a Népházban a nagygyűlés, amelyen előbb egy választmányt alakítottak, majd ennek kebeléből választották meg a Forradalmi Munkás- és Katona Tanácsot (továbbiakban: FMKT). Elnöke Horváth Endre, titkára Klébert Márton, sajtófelelőse Tima Endre, a Nemzetőrség parancsnoka pedig Szabó Viktor lett.

54 Dorogon a szénbányászati tröszt épületében a község küldöttei feloszlatták a pártbizottság által kreált forradalmi tanácsot, és 23 tagú ideiglenes nemzeti bizottságot választottak. A testület még a nap folyamán beköltözött a községházára, majd első ülésén Tasnádi Istvánt választotta elnökévé. (Végleges nemzeti bizottságot november 2-án választottak a községben.)

55 Csolnokon G. Varga Miklós és Major Miklós budapesti ügyészek, Nagy Andor, a 7. hadosztály ügyésze, valamint a dorogi és csolnoki nemzeti bizottság képviselői megkezdték a rabok szabadlábra bocsátását. Mivel lassan haladtak az eljárással, ezért Rabbizottságot választottak, amely segédkezett a szabadságlevelek kiállításában. Másnap még mindig csak két teherautónyi embert tudtak megfelelő papírokkal ellátni, ezért a rabok maguk kezdték sokszorosítani a nyomtatványokat. Mecséri alezredes 30-án vissza is vonta katonáit Csolnokról. A szabadítást így 31-ére fejezték be, és mintegy húsz fakarusszal és teherautóval hagyták el a tábort. Mindössze 18-20 elítélt maradt a táborban, akiket köztörvényes cselekmény miatt (is) elítéltek.

56 A kommunista párt szervei a megyében október 29-ére gyakorlatilag megszűntek, korábbi prominens pártvezetők elvétve kerültek be a forradalmi választott testületekbe. Nagy Kálmán megyei első titkár Esztergomból, a hadosztályparancsnokságról adta a pártközpontnak az utolsó jelentését, miszerint sem a megyei pártbizottsággal, sem a többi megyei szervekkel nem tudja felvenni a kapcsolatot.

57 Nagy Kálmán ezt követően Budapestre távozott.

58 A helyzet normalizálódásának újabb jelenként október 30-án Mecséri János ezredes parancsára a 34. tüzérezred összes rendfenntartó alegysége visszatért laktanyájába (a dorogi erőmű és a sportrepülőtér kivételével). Felczán alezredes intézkedett a helyőrség alakulatainál a forradalmi katonatanácsok 52 Ravasz, 2004, 46. o. 53 Politikatörténeti Intézet Levéltára (PIL) 290. f. 76. ő. e. MTI jelentések. 62. o. Telex 54 ÁBTL, V-146060/1. Klébert Márton és társai, Klébert Márton jkv. 1957. jún. 26. 55 Fakász, 2000a, 46., 48-50. o. 56 Horváth, 1998, 83-84. o. és Fakász, 2000a, 73. o. 57 PIL, 290. f. 76. ő. e. MTI jelentések 79. o. Összesített jelentések 1956. okt. 29. 58 Kovács, 2004, 33. o.