Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

Czottner bányászati miniszter a pécsi széntröszt vezetőjének forradalom alatti magatartását dicsérte és példának állította az értekezlet résztvevői elé. A Baranya megyei MSZMP-vezetőket azonban a miniszter állásfoglalása nem hatotta meg és javaslatukra néhány nap múlva Mészáros Jenő munkástanácselnök átadta a pécsi trösztigazgatónak a felmentését tartalmazó levelet.

213 Bányászok részvétele a mecseki és komlói fegyveres ellenállásban Pécsett egyes üzemekben már október 29-től készítettek „Molotovkoktélok"-at az esetleges szovjet támadás elleni védekezés érdekében. E forradalmi fegyverek bevetésére azonban a városban nem került sor. Csikor Kálmán, a Katonatanács vezetője és parancsnoka a felállt védelmi egységeknek megtiltotta a fegyverhasználatot, és az 1956. november 3-án 23 órakor kiadott katonatanácsi parancs értelmében az orvosi egyetemista zászlóalj, mely a várostól délre teljesített szolgálatot kora estétől, visszavonult kollégiumába. A másik egyetemista zászlóalj is megkapta a parancsot, mire ők is visszatértek szállásukra. A szovjet katonai egységek ellenállás nélkül vonultak be Pécsre, a hajnali órákban. A forradalom Baranya megyei vezetőinek józan belátása és bölcsessége megmentette Pécs városát a harcoktól és a pusztulástól. A megbeszélések ellenére Csikor Kálmánt a szovjet parancsnok nem értesítette csapatai indulásáról. Pécs katonai parancsnokát a városházán lévő irodájában letartóztatták. (Később a Szovjetunióba internálták, majd hazatérte után 1957ben a katonai törvényszék 12 évi börtönbüntetésre ítélte). A szovjet egységek hajnali 5 órakor körülzárták az orvos-egyetemisták kollégiumát, s felszólították az egyetemistákat fegyverletételre. Ez megtörtént a kollégium előtti téren, az orvosi egyetemi zászlóalj 1956. november 4-én 9 órára letette a fegyvert a nagyhatalom fegyveres erői előtt.

214 A másik egyetemi zászlóalj azonban, amelynek szálláshelye a város nyugati részén volt, nem ezt tette, hanem az egyetemisták és a főiskolások közül sokan úgy döntöttek, hogy felveszik a harcot támadóikkal. Az első Mecsekbe felhúzódó harcosok közé tartoztak a pedagógus-joghallgató egyetemi zászlóaljból kikerülők. Velük együtt, vagy tőlük függetlenül, más hegybe vezető utakon sok pécsi polgár, munkás, elsősorban fiatalok indultak el, fegyverrel a kézben. Velük egyidejűleg a bányászzászlóaljak katonái és a nagyatádi ezred forradalomhoz hű katonái közül is többen kézi fegyvereikkel és néhány katonai gépkocsival a Mecsekbe húzódtak. A reguláris katonaság harcolni nem akaró része visszament laktanyájába, vagy eltávozott otthonába. A katonák egy része a szovjetek melletti fegyveres harc céljából felállított Vereczkei, 1990, 68-70. o. Hajdú, 1997. 91. o.; Péter, 1997,189. o.