Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
munkásvezetőket a kádári Munkás-Paraszt Kormányhoz hű vezetőkkel váltották fel, 205 akik azután a munka felvételével és az MSZMP politikájához igazodó magatartással beilleszkedtek a kádári „puha diktatúra" rendszerébe. A szovjet csapatok november 4-i bejövetele után a kővágószőlösi uránbánya szállítási részlege úgy döntött, hogy nem veszi fel a munkát. A többiek véleménye megoszlott a sztrájk kérdésében. Az uránbányát Tamás Lajos képviselte a november 8-i Sopiana gépgyári pécsi munkástanácsi gyűlésen. 206 Az 1956. november végi, december eleji pécsbányatelepi éhségsztrájk idején az uránbányánál is történt egy sztrájkszervezési kísérlet, a sztrájkot azonban az uránbánya munkástanácsa nem szavazta meg. 207 A pécsbányatelepi bányaüzemben még egy figyelemre méltó röpgyűlést tartottak 1957. január 7-én. A téma az új trösztigazgató személye feletti vita volt. Ekkor - az időközben az előzetes letartóztatásból kiszabadult - Dobrovics Emil a kormánybiztos beszéde után szót kért. Közölte a bányászokkal, hogy ha az új bányaigazgató, Pataki a hajózástól jött, 208 szerinte menjen oda igazgatónak, nekik - a pécsi bányászoknak - „nem kell". Dobrovics emlékeztette bányásztársait arra, hogy a kormány nem teljesítette követeléseiket, sem az általános választásokra, sem a Varsói Szerződés felbontására vonatkozókat, sem az egyéb követelési pontjaikat. 09 Az MDP utódpártját, a Magyar Szocialista Munkáspártot a szénbányaüzemeknél és a bányatelepeken is elkezdték szervezni 1956 novemberének első napjaitól. A szervezők nem új pártról, hanem „a munkásosztály újjászervezett forradalmi pártjáróV beszéltek. A bányaüzemeknél is agitálták a régi MDP-tagokat, hogy lépjenek be az új munkáspártba. Az erőviszonyok megváltozását látva sokan azonnal átléptek az MSZMP-be, mások „türelmi időt" kértek. A rákosista régi vezetőket, azokat, akik túlzottan kompromittálták magukat a törvénytelenségeket elkövetett MDPpártvezetők közül, az MSZMP-pártszervezetek nem akarták átvenni. 1957 tavaszáig húzódtak a pártalapítást szervező akciók. Végül 1957 áprilisában megalakultak az MSZMP helyi szervezetei a szénbányaüzemekben és a lakóterületeken, mindegyikben egy-egy pártszervezet alakult. MSZMP pártszervezet jött létre Meszestelepen, Pécsbányán, Szabolcsbányán, Pécsújhegyen, Vasason, Komlón, Szászváron, Hidason, valamint az északmecseki bányavidékhez tartozó Tolna megyei Nagymányokon és Mázán. 210 205 Új Komló. A Magyar Szocialista Munkáspárt Komló városi Intéző Bizottsága és a Városi Tanács lapja. 1956 november-decemberi számok. 206 PMB, B. 532/1957. Kocsis Sándor... 207 Lásd „A munkástanácsok utóvédharca a baranyai bányavidékeken" című fejezet. 208 A Pécsi Szénbányászati Tröszt új igazgatója, 1956. december 22-től Pataki Mihály volt, mecsekszabolcsi születésű ácsmester, 1945-ben kinevezték a MESZHART központi igazgatóságára vezérigazgató helyettesnek. Vereczkei, 1990, 74. o. 259 PMB, B. 268/1957. Dobrovics Emil..., Elsőfokú ítélet. Pécs, 1957. május 13. 210 Gungl, 1970, 168-169. o.
