Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

Hámori Ignác lett. A szállítási részleg munkástanácsának tagjai, Kocsis Sándor, Tamás Lajos, Sztranyák János gépkocsivezetők voltak az uránbánya forradalmi eseményeinek szervezői. A munkástanács bízta meg Kocsis Sándort a munkásőrség megszervezésével. A szállítási munkástanács tagjai álltak a mintegy 100-200 főnyi, vállalati munkásokból álló tömeg tüntetésének élére. Kocsis és társai követelték a vállalat vezetőitől és párttitkárától, hogy szolgálati fegyvereiket adják át nekik és távozásra szólították fel őket a vállalat területéről. A párttitkár és az igazgató helyettes átadta fegyverét a munkástanács tagjainak. Amikor október 29-én az uránbánya vállalat összes üzemegységénél megválasztották a munkástanácsot, a központban, a hivatali dolgozók is megalakították saját munkástanácsukat. A szőlősi új forradalmi szervnek volt tagja Bodajki Győző gépkocsi előadó, aki 1945 előtt a Horthy-hadseregben főhadnagy volt, apja pedig ugyanott alezredes. Bodajki katonai szaktudását jól fel tudta használni az uránbánya munkásőrségének szervezésekor. O tartotta a kapcsolatot a megyei Katonatanáccsal. Bodajki más munkástanácsi tagokkal együtt letartóztatott és kihallgatott vállalati vezetőket, államvédelmi tiszteket, valamint Nagy Lajos kővágószőlösi nemzetőr parancsnokot is, akit államvédelmi kapcsolatának gyanúja miatt a megyei Katonatanácshoz kísértetett, a Kocsis Sándor és társai elleni 1957-es büntető per ítéletében foglaltak szerint. Ugyancsak itt szerepelt az az állítás, hogy Bodajki Győző november 3-án a bakonyai üzemegységből 2,5 q dinamitot akart tehergépkocsival Pécsre szállíttatni, nyilván a szovjetek elleni védelmi intézkedések érdekében, de a dinamit végül nem jutott el Pécsre, hanem azt Kővágószőlősön, a lőszerkamrában helyezték el. Bodajki Győző tagja volt annak a megyei munkás- és katonatanácsi vezetőkből álló küldöttségnek, mely Pécsett, november 3-án este a szovjet csapatok elé ment. Bodajki visszatérve olyan utasítást adott az uránbányát védő munkásőröknek és katonáknak, hogy ne lőjenek a szovjet csapatokra. E kérdésben Csikor Kálmán megyei katonatanácsi elnököt követte.

146 A munkástanácsok utóvédharca a baranyai bányavidékeken A pécsi, komlói és a Baranya megyei járási központok munkástanácsai a szovjet hadsereg inváziója után is folytatták harcukat a munkás-önigazgatás megvalósításáért. A munkásvezetők ugyanis visszatértek a forradalom első napjaiban a párt részéről is hangoztatott érvekhez az üzemekben, vállalatoknál megvalósítandó valóságos munkásirányítás, a termelés, a bér, a lakáselosztás kérdéseinek a munkások saját kollektív döntése által történő rendezése érdekében. Ennek zálogát pedig a forradalomban politikailag megedződött munkásvezetők a munkástanácsok további működésében látták, hiszen ez a PMB, B. 532/1957. Kocsis Sándor...