Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

nagy része pedig a városba, a komlói központba ment és részt vett a forradalmi eseményekben.

128 A komlói városi forradalmi események hatása kiterjedt több komlói, illetve Komló környéki bányaüzemre, így Anna-, Béta-, Zobák-akna dolgozóira, valamint Mecsekjánosi és Mánfa

129 lakosságára, azonban nem voltak hatással valamennyi komlói bányaüzem, lakóterület történéseire. Sikondán

130 október 30-án egy Pécsről érkezett fegyveres járőr tanácsára alakítottak a helybeliek nemzeti tanácsot és védőőrséget a gyógyfürdő értékeinek védelmére. A nemzetőrség a gyógyfürdőtől kapott fegyvert. Sikondán tartóztatták le a komlói nemzetőrök dr. Radnai Zoltán komlói városi ügyészt.

131 Más, nem Komlón lakó bányászok saját községükben tevékenykedtek a forradalmi napokban, így például Balázs Árpád Mágocs községben. A komlói Városi Nemzeti Tanács miután információkat szerzett a szovjet csapatok mozgásáról és varható támadásáról, november 3-4-én megkezdte az előkészületeket a város katonai védelmére. Az NT elnöksége utasította Szlavek János alezredest és Pulszky László katonatanácsi elnököt, hogy szervezzék meg a város védelmét. A Nemzeti Tanács megoszlott a védelemben alkalmazott módszerek tekintetében. Mint más városokban, Komlón is létezett a nemzeti tanácstagok között egy, a kemény ellenállást szorgalmazó csoport, míg a másik tábort alkotó mérsékeltek nem tartottak megengedhetőnek semmiféle fegyveres ellenállást. Turner István nemzetőr parancsnok azt javasolta, hogy a Komló felé vezető utakat le kell zárni és alá kell aknázni, így a Zobák-akna, a Pécs és a Magyarszék felé vezető utakra robbanó anyagot kell kiszállítani. E terv mellé állt Pulszky katonatanács-elnök is. A Városi Nemzeti Tanács tagságának kisebbik része, közöttük Merkel Ottó esztelennek tartotta az ellenállást. Meiszter Tivadar, a Nemzeti Tanács elnöke azt javasolta, hogy küldjenek parlamentereket a Pécs felőli útszakaszra. Szlavek ezredes is ellenezte a tervet, a szovjet csapatok elleni katonai ellenállás értelmetlenségének és a lakosságra való veszélyességének tudatában, s csak látszólag egyezett bele a védelmi terv végrehajtásába. Katonáinak megtiltotta az ellenállást, november 3-án este utasítást adott a katonák lefegyverzésére, a fegyverek táborba szállítására. A katonai táborban állomásozó katonákat hazaküldték. A radikálisok azonban tettek kísérleteket az ellenállás megszervezésére. Vér Zoltán november 4-én délelőtt rádión felszólította a lakosságot a nemzeti tanács nevében arra, hogy gyülekezzen a főtéren, s vegye át a fegyvereket a szovjetek elleni védekezés céljára. Egyesek szerint a komlói pártházat, mások szerint a Zobák-aknai útkanyart aláaknázták robbanószerrel. November 3-án és 4-én Sipos István és 128 Uo. 129 Mánia község 1949. január 1-én egyesült Pécsbudafával, Mánfa néven. 1956-ban még nem tartozott Komlóhoz, mert csak 1958. november 16-án csatolták Komló városhoz. - Fáncsy, 1976, 99.0. 130 Sikonda, gyógyfürdő, Komló külterületi városrésze. R. A. 131 PMB, B. 1347/1957. Tumer István...