Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

zászlóalj felett. Jellemző a korabeli hatalmi viszonyok kuszáltságára, kettőségére, hogy Szlavek alezredes nem fogadta el a bányász zászlóalj alárendelődését a nemzeti tanácsnak, csak az egyenrangú együttműködést, illetve az ilyen értelmű eskütételt.

122 A Komlói Városi Nemzeti Tanács egyszerre igyekezett mérsékelt és józan maradni, s ugyanakkor a forradalom radikalizmusát is képviselni. Megalakulása utáni Közleményében (dátum nélkül) rendre és nyugalomra intett, célul tűzte ki azt, hogy mindenki minél előbb dolgozhasson. Az NT igyekezett megóvni a lakosságot a rémhírektől, s bebizonyítani azt, hogy képes a rend és nyugalom fenntartására, a problémák, például a közellátás megoldására. A rend fenntartása céljából küldött ki az NT ellenőröket a fontosabb üzemekhez, vállalatokhoz, intézményekhez. A Komlói Városi Tanácsot is azért vette ellenőrzés alá a Forradalmi Nemzeti Tanács (többször így szerepelt az iratokban), hogy a közigazgatást kézbe vegye és biztosítsa. A rendfenntartás volt az NT célja a „rendőrség tagjainak felülvizsgálata és felesketése" során is. A városi ügyészség tagjainak letartóztatása és kihallgatása az október 26-i sortűz körülményeinek kivizsgálása és felelőseinek megkeresése érdekében történt. November 2-án a két városi ügyész mellett a komlói nemzeti tanács határozata alapján a nemzetőrök letartóztatták a volt államvédelmi beosztottakat, összesen 20 személyt vettek őrizetbe, akiket a rendőrkapitányság fogdájába zártak.

123 Az MDP-vezetők titkos telefonjainak kikapcsolására október 31-én került sor. Az MDP-tagok és a szakszervezeti funkcionáriusok október 29-e után nem kerülhettek be a munkástanácsokba, nem maradhattak a rádiónál. A munkahelyekről azonban csak igen kivételes esetben bocsátottak el valakit politikai szempontból. Az NT-tagok egzisztenciálisan nem akarták megrokkantani az MDP-tagokat, nyilván azért, hogy ne ugyanolyan eszközöket alkalmazzanak velük szemben, mint amilyeneket ők alkalmaztak korábban politikai ellenfeleikkel szemben. Kossuth bányaüzemnél az új munkásszakszervezet még egy AVH-s tiszt feleségét is megmentette az elbocsátástól. A Forradalmi Nemzeti Tanács a sztrájk kérdésében is körültekintően és mérsékelten járt el; csak korlátozott sztrájkot engedélyezett, a bányák a kórházak és az erőmű részére továbbra is termeltek szenet. Egy sztálinvárosi küldöttség kérésére az NT ígéretet tett, hogy szenet szállít a vasműnek. A Forradalmi Nemzeti Tanács Komlón is begyűjtette a fegyvereket a „nem megbízható személyektőr.

124 A komlói nemzeti tanács felvette a kapcsolatot a pécsi forradalmi központtal, - a komlói Herczeg Ferenc és Horváth József tagjai lettek a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsának -, de irányítást lényegében nem fogadott el, a komlói forradalmi események a 122 Uo. 123 PMB, B 1305/1957. Meiszter Tivadar..., Dobos Kálmán - a Komlói Aknamélyítő Vállalat Munkástanácsának tagja - tanúkihallgatási jegyzőkönyve 124 PMB, B. 1305/1957. Meiszter Tivadar...