Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

Gyula lett. A Nemzeti Tanácsot választó gyűlésen a vállalati munkástanácsok küldöttei vettek részt, összesen 200-250 ember, minden üzem legalább három dolgozóját delegálta. A vállalti munkástanácsi küldöttek zömét a nem párttagok alkották, többen közülük szakszervezeti funkcionáriusok voltak. A Nemzeti Tanács tagjait úgy választották meg, hogy képviselve legyenek a különböző társadalmi rétegek és az egyes szakterületek, így a pénzügyi (Vass Imre), a bank- és gazdasági (Keresztes Lajos), a közlekedés (MAVAUT: 1 fő), a posta (2 fő), a közigazgatás (Komlói Városi Tanács: 2 fő), a pedagógusok (3 fő). A Nemzeti Tanács kétharmada a komlói bányánál volt foglalkoztatva, ahonnan a trösztigazgatóságtól az ifjúsági legény szállásig minden intézmény képviseletet kapott.

116 A legjelentősebb komlói bányaüzem, Kossuth-akna 5 főt delegált, közöttük Meiszter Tivadar vájárt. Az Építőipari Vállalat 4 főt küldött, az orvosegészségügyi csoport egy orvosból és egy gyógyszerészből állt.

117 A megválasztott Nemzeti Tanács az elnökség és a titkárság mellett szakbizottságokat alakított. Közellátási, termelési, egészségügyi, közigazgatási szakbizottságokat hoztak létre, valamint ellenőröket küldtek ki a nagyobb üzemekhez, vállalatokhoz, az állami intézményekhez. A rádióhoz Pados Bélát küldték ellenőrnek, aki Buga Tibort bízta meg a komlói rádió felügyeletével. Buga fegyveresen foglalta el pozícióját a rádiónál, ahol a későbbiek folyamán magához ragadta a vezetést, melyet sokszor túl erőteljes eszközökkel tartott fenn. A Nemzeti Tanács választásával egyidejűleg Katonai Tanácsot is választottak a választási nagygyűlés részvevői. A Katonai Tanács a Nemzeti Tanácsnak volt alárendelve. Tagja volt a szintén ekkor (október 29-én) megalakult Nemzetőrség parancsnoka, Pulszky Ferenc is. A Katonai Tanács vezetője Szlavek János alezredes lett, a komlói bányász zászlóalj parancsnoka. A Nemzeti Tanács október 30-i ülésén kibővítette saját testületét az addig magukat nem képviselt üzemek, valamint a Komló várost környező községek küldötteivel.

118 A Városi Nemzeti Tanács felvette a kapcsolatot a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsával. A BMMNT felszólítására a komlói Városi Nemzeti Tanács is ösztönözte a komlói üzemeket munkástanácsok alakítására, ahol addig ilyen intézmény nem működött. Ekkor alakult meg (október 29-én) a Komlói Aknamélyítő Vállalat Munkástanácsa.

119 116 PMB, B 1305. Meiszter Tivadar...; PMB, B. 1347/1957. Turner István...; ÁBTL, 3.1.9. V-150363. Ellenforradalom Baranyában, 53-56. o. 117 A választó gyűlést Cziller Péter, a Komlói Széntröszt egyik vezető funkciót betöltő dolgozója vezette le. Ügyelt arra, hogy az üzemek és vállalatok küldöttei létszámarányosan kerüljenek be a Forradalmi Tanácsba. A választó gyűlés részvevői bekiabálással nevezték meg a Nemzeti Tanács tagjelöltjeit. Az „ellenszenves" személyeket, akik a Rákosi korszakban hírhedt pártfunkcionáriusok voltak, kiszavazták. A Nemzeti Tanács tagjai esküt tettek a forradalom céljaira. PMB, B 1305. Meiszter Tivadar...; PMB, B. 1347/1957. Turner István... 118 PMB, B 1305/1957. Meiszter Tivadar...; ÁBTL, 3.1.9. V-150363. Ellenforradalom Baranyában, 53-56. o. 119 PMB, B. 1305/1957. Meiszter Tivadar...