Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Kronológia. (Összeállította: Bircher Erzsébet)

Januártól • Néhol belső vizsgálat keretében, de többnyire anélkül bocsátják el a bányaüzemi forradalmi események legaktívabb résztvevőit. Számos érintett bányász - főleg a fiatalabbak - önként távozik, s az ország távolabbi vidékein próbál szerencsét, ahol a politikai nyomozók nem egy esetben csak egy év múlva jutnak nyomára. Január 1. • Megalakul az 1956. december 31-ei hatállyal megszüntetett Bánya- és Energiaügyi Minisztériumot felváltó Nehézipari Minisztérium. A minisztérium felügyeletét március 1-éig Apró Antal, a munkás paraszt kormány iparügyek vezetésével megbízott tagja látja el. A minisztérium „ügyvivő" vezetője azonban Czottner Sándor. Még ebben a hónapban eltávolítják forradalom idején tanúsított viselkedéséért Kocsis Lajos volt miniszterhelyettest. Január 12. • Törvényerejű rendeletek jelennek meg a gyorsított büntetőeljárásáról és a száz főnél több dolgozót foglalkoztató üzemek közérdekű üzemmé nyilvánításáról, amelyekre kiterjed a statárium hatálya. Ennek megfelelően a bányákban - januártól - elkövetett szabotázs, vagy annak minősített cselekmények vélt, vagy valós elkövetőit is statáriális keretek között ítélhetik el, akár halálra is. Január 22. • A kormány 3025/1957, számon határozatot hoz az „egyes bányászati iparágak dolgozóinak bérrendezése" címen. A határozat biztosítja a bányászatban dolgozók kiemelt fizetését, visszaállítja a korábban megszüntetett kedvezményeket és pótlékokat is. Január 31. • A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány 3060/1957. határozata az Uránbánya Vállalat beruházásairól. Megváltoztatják az elnevezést Bauxitbányászati Vállalat helyett Uránércbánya Vállalat lesz, de a