Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Kronológia. (Összeállította: Bircher Erzsébet)

• 1000-1500 ember tüntet Tatabányán a pártbizottság előtt. A bent lévő Beer-csoport védelmére karhatalmisták és szovjet harckocsikat vonnak össze. A karhatalmisták a kitörés mellet döntenek. A leadott figyelmeztető lövések hatására a tömeg szétoszlik. 12 ember sérül meg. • Nógrádi Szénbányászati tröszt Központi Munkástanácsa a munka felvételére szólítja fel a szénmedence dolgozóit. December 8. • A tatabányai tüntetéseket követően megkezdődnek a letartóztatások, 35 embert vesznek őrizetbe. A Komárom Megyei Központi Munkástanács szolidaritását fejezi ki a bányászokkal, s kijelentik, hogy amennyiben a bányászok követelései nem teljesülnek, leállnak a többi üzemek is a megyében. • A tatabányai VI-os telepen a sorozatos letartóztatások hatására rendszeres őrséget szerveznek, hogy megvédhessék magukat. Az eleinte csak passzív ellenállásra szerveződött mozgalomból estére fegyveres ellenállás lesz. • Miskolcon ismét felmerül a sztrájk lehetősége, de Czottner miniszter ígéretet tesz a mérnökök szabadon engedésére • Salgótarjánban a karhatalmisták egy alakulata Házi Sándor parancsára röplapterjesztés vádjával letartóztatja Viczián Tibort, a Munkástanács tagját és Gál Lajost. Délelőtt a kisterenyei és a szorospataki bányászok elindulnak Salgótarjánba, hogy kiszabadítsák a letartóztatottakat. Délelőtt 11 órára 3-4000 tömeg követeli a szabadon bocsátásukat, a megyei tanács épülete előtt. Szemben velük három szovjet harckocsi mellett 80-100 karhatalmista áll. A pattanásig feszült helyzetben robban ki az öldöklés, a karhatalmisták, a szovjet katonák és a rendörök lövései nyomán 135 halottat és sérültet számolnak össze. A sortűz helyszínén 27-en vesztik életüket, összesen 47-en halnak meg. A halálos áldozatok pontos száma azonban a mai napig bizonytalan. A mai adatok szerint 12 bányász áldozata volt annak a sortűznek, amelyben a lövéseket leadó karhatalmisták között is voltak bányászok. A tragikus sortűz után a karhatalmistákat elvezényelik a helyszínről, a szovjet katonai parancsnok pedig feloszlatja a Megyei Munkástanácsot és kijárási tilalmat rendel el. Megkezdődik a forradalom vezetőinek letartóztatása. • Ezen a napon tartják a Nagybudapesti Központi Munkástanács utolsó ülését, ahol a salgótarjáni vérengzés hírére a Munkástanács az egész