Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
A Vasas I-i munkástanács tagjai rádiónyilatkozatot, illetve memorandumot szerkesztettek - a Dunántúli Naplóban megjelent írás szerint Czukor Antal tanító fogalmazta -, mely a Sopiana gépgyári, a pécsbányatelepi és az egyetemi követelésekre épült, három követelési pont a helyi viszonyokra vonatkozott. 77 A nemzetőrség október 30-án fegyvereket vételezett a pécsi rendőrkapitányságon, 8 darab puskát kaptak, ezen kívül a Magyar Önkéntes Honvédelmi Szövetségtől 4 darab kispuskát vettek magukhoz. A Vasas I-i munkástanács elnöksége október 31-én ülést tartott, melyen határoztak arról, hogy élelmiszert gyűjtenek és teherautóval Budapestre viszik. Az ülésen nemzetőrök is megjelentek, mert az élelmiszer-küldeményt nekik kellett elkísérni a fővárosba. Másnap, november 1-én el is indult Vasas I-ről, lisztet és burgonyát szállított, fel is ért Budapestre, a vasasiak át is adták a küldeményt a fővárosi lakosoknak. Az akció minden atrocitás nélkül ment végbe, a vasasi nemzetőrök másfél nap alatt megfordultak, a résztvevők szerint úgy tűnt, hogy az ország már készült a békés mindennapokra, „a kommunizmus utáni új életre"™ A Vasas I-i munkástanács és nemzetőrség másik jelentős tettéről is az október 31-i ülésen döntöttek. A munkástanács határozatot hozott a községi pártvezetők feltételezett fegyvereinek elkobzására, egy munkástanácsi küldöttség fegyveres nemzetőrségi kísérettel - mintegy 10 nemzetőrrel - ki is ment Varga János párttitkár és Alteszberger János pártelnök lakására, 79 ott azonban nem értek célt, mert a pártvezetők nem adtak át nekik fegyvert. A nemzetőrök ekkor házkutatást tartottak a pártvezetők lakásán, de nem találtak sem szolgálati pisztolyt, sem más fegyvert. Ezután nagyszámú községi lakos kíséretében a két pártvezetőt a munkástanács-tagok és nemzetőrök bekísérték a községi tanácsi kirendeltség épületében székelő munkástanácsra, ahol néhány óráig fogva tartották, majd elengedték őket. November 1-én történt Lukács munkástanács elnök a vasasi szabó kisipari szövetkezetnél - elnöke a községi párttitkár volt 80 - megjelent, a vasasi munkástanács és a nemzetőrség néhány tagjával együtt. Lukács elnök utasította a szövetkezet egyik tagját, hogy a vörös „Hálátlan emberek. Vasas I. ellenforradalmi napjai" (Baris-Mészáros). Dunántúli Napló, 1957. A memorandum szövege nem maradt fenn. A Dunántúli Napló cikkén kívül a Lukács Mihály és társai büntető per tanúvallomásai is utalnak rá. Lukács Mihály egy szövegről beszélt, melyet a rádióban olvasnak be. PMB, B. 1357/1957. Lukács Mihály...,. Lukács Mihály tanúvallomása. Czukor Antal viszont nem ír édesapja előbb említett szerepéről. Czukor, 2006 78 Czukor, 2006, 9. o. 79 A településen, illetve a Vasas I-i munkástanács tagjai közül nem mindenki helyeselte a fegyveres fellépést a pártvezetők lakásán, Czukor Antal tanító ellenezte azt. Czukor, 2006, 9. o. 80 Varga János pártelnök 1945 előtt Somogy községben szabómesterként dolgozott, de nem volt népszerű ember, mert „reggeltől estig, ünnepnapokon is dolgoztatta a segédeit". Czukor, 2006, 9. o. A másik Vasas I-i pártvezetőről, Alteszbergerről pedig Czukor György, 1956-ban nyugdíjas csapatvezető vájár azt állította, hogy Alteszberger az 1930-as évekbeli nagy mecsekszabolcskomlói sztrájk idején a sztrájktörők egyike volt. ,y\ bányász feleségek leköpdösték, seggberúgták." Czukor, 2006, 10. o.
