Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Kronológia. (Összeállította: Bircher Erzsébet)

sztrájkbizottság, ami előbb munkástanáccsá, majd megyei munkástanáccsá alakul. Utóbbi határozatot hoz arról, hogy a bányák nem vehetnek részt a sztrájkban. Határoznak arról is, hogy október 26án minden üzem alapítson munkástanácsot. A munkástanács táviratot intéz Nagy Imréhez, amiben a szovjet csapatok kivonását követelik. A helyi rádió a munkástanácsok választását szorgalmazza. Október 26. • Komárom megyében ezen a napon elemi erejű megmozdulások történnek. • Dorogon leáll a bánya, az erőmű kivételével minden üzem sztrájkol. Megalakul a városban a Forradalmi Tanács. A járási rendőrség deklarálja az együttműködését. • A bányászati munkára kivezényelt katonák a bányászokkal együtt Esztergomban tüntetnek. • Tatabányán Budapestről ékezett fiatalok a bányáknál röplapokat szórnak, akiket letartóztat a rendőrség. Többek közt az ő szabadon bocsátásukat is követelik az egyre nagyobb számú tüntetők, akik délutánra elfoglalják a helyi vezetékes rádió stúdióját. Tüntetők jelennek meg a X. aknai rabtábornál is, ahol a rabokat szabadon bocsátják. A rendőrség és a katonaság raktárait feltörve a tüntetők egy része felfegyverkezve Budapest felé indul gépkocsikon. A konvojt Budakeszinél katonák próbálják megállítani: az összecsapásnak több halálos áldozata is van. Azok közül, akik bejutnak Budapestre többen csatlakoztak a Széna téri felkelőcsoporthoz. • Oroszlányban a rabtáborban a rabok megtagadják a munkát, megpróbáltnak kitörni, ám az őrség közéjük lövet. A sortűznek 3 halálos és 8 sebesült áldozata van. Az események hatására tüntetés szerveződik, amely a XVIII. aknához vonul. A rabokat végül kiengedi az őrség. Becslések szerint 1090 fő szabadul, akiknek egy része fegyvert fog, s csatlakozik a tatabányai fegyveresekhez. • A balinkai bányászok motoron, teherautón járják a környéket, számos helyen kezdeményezői a kis falvak megmozdulásainak. • Ajkán újabb tüntetés került sor. Megalakulnak a munkástanácsok. Ezek első rendelkezései sokhelyütt a káderlapok kiadására, megsemmisítésére vonatkozik. • Várpalotán a Palota Szállóban megválasztották az Ideiglenes Nemzeti Forradalmi Tanácsot. Az üzemekben nemzetőrségeket alakítanak. Határozatot hoznak a kommunista funkcionáriusok leváltásáról.