Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
Vasas és Somogy bányásztelepülések forradalma A pécsi bányavidékhez tartozott két bányászközség, Vasas és Somogy. Előbbi igen régi bányásztelepülés. Szent István korában vasércet termeltek itt, a 18. század második felé-tői pedig kőszénbányászatot folytattak a község határában húzódó mecseki hegyekben. 74 1946-ban Somogy és Vasas községeket összevonták, az új község neve Vasas lett, majd a két községrész megkülönböztetése céljából Somogyot Vasas I-nek, Vasast Vasas II-nek nevezték. 1954-ben a két bányászközséget Pécshez csatolták. 75 Mindkét község lakossága fele részben földművesekből, fele részben bányászokból, főleg német nemzetiségű és nyelvű lakosságból tevődött össze. Jelentősebb forradalmi megmozdulások Vasas I-en, azaz Somogyban történtek. Október 23-át követően néhány napig csendes volt a község, majd a helyi pártbizottság, illetve tanács mozdult elsőnek. A párt- és tanácsi vezetők meg akarták előzni az eseményeket. Arra hivatkozva, hogy a közeli Béta-aknán fogva tartott köztörvényes és politikai rabok esetleges kiszabadulása veszélyezteti a község nyugalmát, a rend és biztonság fenntartásának érdekére hivatkozva október 28-án kezdeményezték, hogy a település véleményformáló emberei hozzanak létre egy „biztonsági szervezetet", mely 17 tagból állt volna, közöttük három kommunistából (párttagból) és 14 párton kívüliből. A szervezet azonban nem jött létre, mert a kiszemelt hangadó emberek - Lukács Mihály, Borbás János földművesek, középparasztok, Lukács tanácstag is volt - nem álltak kötélnek. - E napon több községi lakos megjelent a tanácsi épületben, ahol a nemzeti színű zászlóból kivágták a népköztársasági címert. 76 Másnap azonban Lukács és Borbás is közszereplést vállaltak, mert az október 29-én Vasas I-en megalakult helyi forradalmi intézmény, a munkástanács tagjainak sorába léptek. A községi kultúrházban tartott alakuló ülésen 60-70 somogyi lakos gyűlt össze. A gyűlés elnöki tisztségét Lukács Mihály töltötte be, jegyzőnek Czukor Antal tanítót kérték fel. Egyenkénti szavazással 12 főből álló munkástanácsot választottak, majd szintén e választási gyűlésen megválasztották a munkástanács tisztségviselőit is, Borbás János elnök, Lukács Mihály alelnök, Kovács Mihály jegyző személyében. Megválasztották a 30 tagú nemzetőrséget is, vezetője Molnár György lett. A somogyi munkástanács vezetői a módosabb parasztokból kerültek ki, valamennyien középparasztok voltak, Molnár György apósa 40 holdas birtokán gazdálkodott. 74 Jéki, 2002, 6-21.0.; Pesti, 2004, 77-78. o. 75 Somogy község egyesült Vasas községgel Vasas néven 1946. január 1-én. Vasas községet 1955. január 1-én hozzácsatolták Pécshez, Pécs I. kerület része lett önálló közigazgatási és anyakönyvi kirendeltséggel. Fáncsy, 1976, 127, 142. o.; Pesti, 2004., 77. o. 76 PMB, B. 1357/1957. Lukács Mihály és társai büntető pere (a továbbiakban Lukács Mihály...), Lukács Mihály tanúvallomása
