Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
sor, mert a sorkatonák már a bányász alakulat megérkezése előtt elhagyták állásaikat. A BMMNT október 31-én utasította Csikor Kálmánt Pécs védelmi tervének kidolgozására. Megalakították a KT hadműveleti törzsét, a bányász alakulatok élelmezésének biztosítása céljából hadtáp részleget is szerveztek. 72 November 3-án délután, amikor hír érkezett Pécsre arról, hogy Szekszárd felől Pécs irányába fordult mintegy 100 harckocsi, a BMMNT és a KT elnöke este delegáció élén a város nyugati határában álló szovjet egységek elé ment, hogy felvegyék a kapcsolatot a szovjet parancsnokkal, s közöljék vele, hogy a városban rend van, nincs szükség beavatkozásukra. A szovjet parancsnok hangsúlyozva békés szándékát megkövetelte, hogy senki ne lőjön a szovjet katonákra, ellenkező esetben lőni fognak. Csikor Kálmán egy újabb küldöttség élén elérte a szovjet parancsnoknál, hogy a másnap reggeli ellenállás nélküli bevonulás érdekében előzetesen telefonáljon neki. A KT elnöke az előre kijelölt védelmi körletekbe rendelte a rendelkezésére álló fegyveres egységeket, így például az egyik egyetemi zászlóaljat az uránbánya környékére, a katonai szempontból jelentéktelen értékű (műszaki) bányászalakulatot a 6-os úttól távolra állította. A fegyveres ellenállást követelő tömeg a Pécs főteréről eloszlott, Csikor pedig visszavonatta a fegyveres alakulatokat a vérontás elkerülésére, és kétszer is rádiófelhívást tett közzé a fegyverhasználat tilalmáról, valamint orosz nyelvű üzenetet olvastak be azzal, hogy a magyar nép nem fogadja őket ellenségesen. A szovjet parancsnok éjjel 3 órakor megkezdte Pécs körülzárását, a tankok hajnalra benyomultak a városba. A magyar fegyveres egységek sehol nem nem álltak ellen, az időközben a kollégiumba bevonult egyetemisták (az orvosegyetemi zászlóalj) a szovjetek felszólításának engedve a 48-as téren reggel letették a fegyvert. A másik egyetemi zászlóalj és a bányász alakulatok tagjainak nagy része azonban a Mecsekbe vezető utakon gyülekezett. 73 72 Uo. 73 Uo.; Péter, 158., 189. o.
