Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Somfai Balázs: A bányászok szerepe Veszprém megye ötvenhatos megmozdulásaiban

Az eplényi mangánbánya a forradalom idején. Részlet az üzemtörténeti krónikából Eplény, 1958 augusztusa [Az] 1956 októberében megindult ellenforradalmi események üzemünk életében is súlyos zavart okoztak. A bekövetkezett események annál is inkább megdöbbentőek voltak, mert senkinek nem volt tudomása arról az itt dolgozók közül, hogy milyen súlyos megpróbáltatás előtt áll az ország. Az ellenforradalom előkészítéséről tudomásunk szerint senkinek nem volt tudomása és nincs tudomásunk arról sem, hogy a bányatelepen lakók közül valakinek is kapcsolata lett volna az ellenforradalmi csoport értelmi szerzőivel, vagy akár csak az ún. „Petőfi-kör"-rel. [Az] október 23-án Budapesten lezajlott ellenforradalmi tüntetés az itteni dolgozók között a megdöbbenésen kívül különösebb zavart még nem okozott. Október 26-án a délutáni műszakra beérkező dolgozóink, akik Olaszfaluban és különösen Zircen a beérkezés előtt már találkoztak dudari és zirci emberekkel, fertőződtek a zavartkeltő és hangzatos eszmékkel és ennek hatására [a] bányába való leszállás helyett rögtönzött gyűlést hívtak össze, ahol dolgozóink 60-70%-a jelent meg. A gyűlésen kimondották a sztrájkhoz való csatlakozást, és a dudari dolgozóktól átvett programköveteléseket olvasták fel, amelyhez a gyűlésen résztvevők csatlakozásukat jelentették be. Három tagú bizottságot választottak azzal a feladattal, hogy [az] az eplényi bányászokat képviseli [a] Veszprémben megtartandó gyűlésen. A megválasztott 3 tagú bizottság a gyűlésre el is ment a lemásolt dudari követelésekkel. A munkabeszüntetés folytatódott, és naponta csak 4-6 fő dolgozó végzett az üzemvezetőség által megjelölt helyeken fenntartási munkálatokat. A hazai és külföldi rádiót általában mindenki hallgatta, és ennek, valamint Veszprém[ből] és Zircről érkező különböző ismeretlen személyek rémhíreinek hatására helyben is különböző fenyegetőzések, szájaiások hangzottak el, de ennek ellenére komolyabb incidens, vagy bántalmazás nem fordult elő. Közben hamarosan megalakult az ideiglenes munkástanács, amely működésében önállóságot alig mutat. Fő tevékenysége abban domborodik ki, hogy igyekszik a dudari bányánál működő munkástanács tevékenységét lemásolni egy-egy felvetett problémánál. Az üzemvezetőség sürgetésére, de főként a forradalmi munkás-paraszt kormány és az MSZMP tevékenységének hatására a helyi ideiglenes munkástanács november 12-re kimondja a termelőmunka folytatását, azonban a dolgozóknak csak 15%-a jelenik meg, mert félnek a fenyegetőzésektől. November 26-ig tulajdonképpen ezért nem is tudtunk rendes termelőmunkát végezni, és csak november 26-án szűnik meg