Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

bányaüzemeket összesen 21-en képviselték. A bányászok küldöttei a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsában a következők voltak: A fegyveres karhatalmi szervekhez beosztott ellenőrző tagok közé választották Sima Lászlót (Pécsbánya), Tóth Jenőt, Kiss Imrét (az uránium bányától), Sebestyén Bélát, Újbányái Gyulát (a pécsi szénbányáktól). A Pécsi Rádióhoz beosztott ellenőrző tagok közé választották a pécsbányai Vas Vilmost. A Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsába választott bányász és bányaüzemi küldöttek voltak: Kovács János, Selényi István, Balogh József (Uránium bánya: 3 fő), Dicső László (Pécsújhegyi Erőmű), Dénes Antal (István-akna), Lötz Győző (szénbányászati tröszt), Villányi Tibor, Bodor László, Ébert József (Vasasbánya: 3 fő), Kovács József, Parragi Ede (pécsi szénbánya: 2 fő), Mészáros Jenő, Gyöngyös Ernő (Pécsbányatelep: 2 fő), Hága Sándor, Arató János (pécsi Kokszművek: 2 fő),

53 összesen 6 ellenőrző bizottsági és 15 nemzeti tanácsi tag. A bányász és bányaüzemi küldöttek az összes küldöttek több mint 20%-át tették ki. A BMMNT elnöke dr. Kertész Endre ügyvéd lett, volt Baranya megyei főispán, a Független Kisgazda Párt megyei vezetője. Az elnökségbe rajta kívül 9 tagot választottak, közöttük Vas Vilmos bányászt. Utóbbit megválasztották az október 30-án létrehozott titkárság vezetőjének is, mivel bíztak a volt szociáldemokrata politikus tapasztalataiban. A megyei nemzeti tanács és a munkástanácsok legfőbb feladata a termelésről vagy a sztrájkról való döntés volt. Október 29-30-án elterjedt a hír, hogy szovjet csapatok tartanak Pécs felé, már Dombóváron vannak. Hajdú Gyula dr., a munkásmozgalom régi harcosa jött le Pécsre, hogy megnyugtassa a munkásokat és a diákokat a szovjet katonák szerinte békés szándéka felől. A Dunántúli Naplóban felhívást tett közzé azzal, hogy „a szovjet csapatok nem jönnek Pécsre, ezért azok az üzemek és bányák, melyek a megszállás hírére elhatározták, hogy tiltakozásul nem veszik fel a munkát", „ok elesvén, „a munkát a normális módon kezdjék meg".

54 A pécsi üzemek és bánya-aknák munkástanácsai azonban megszavazták közös követelésüket a szovjet csapatok kivonulásának azonnali megkezdéséről. A sztrájkról szóló döntés alapján a munkát minden üzemnél be kellett szüntetni a közüzemek és az élelmezéssel kapcsolatos vállalatok kivételével. Ezzel legalizálták az október 27-e, illetve az október 29-e reggel óta fennálló tényleges helyzetet. A szénellátásról nem a megyei nemzeti tanács döntött, hanem közvetlenül maguk a bányászok határoztak.

55 Előbb az egyes aknák 52 Uo. 53 „Megalakult a Baranya Megyei Munkásság Nemzeti Tanácsa". Dunántúli Napló, 1956. október 29. 2. o. 54 „A szovjet csapatok nem jönnek Pécsre. Hajdú Gyula elvtárs felhívása." Dunántúli Napló, 1956. október 30. 1. o. 55 Vereczkei Lajos trösztigazgató visszaemlékezése szerint - meg nem nevezett napon megjelentek pécsi lakásán a „Pécsi Üzemek Egyesített Munkás Tanácsa" vezetői, Dobrovics Emil elnök, Biczó Ferenc helyettes elnök, valamint az a bányász társuk, aki később Pécsváradon