Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Somfai Balázs: A bányászok szerepe Veszprém megye ötvenhatos megmozdulásaiban

erről szó sem lehet a telep érdekében." Később, reggel 7 óra körül újra bejöttünk Tapolcára a járási forradalmi tanácshoz, ahol egy főhadnaggyal beszéltünk, aki azt mondta, hogy kint Uzsabányán ellenállást szervezni értelmetlen. Még azt közölte velünk, hogy a fegyvereket hozzuk be, és aki akar az emberek közül, bejöhet Tapolcára az ellenállásba[n] részt venni. Újra kimentünk utána Uzsabányára, ahol a telepi dolgozókat összehívattam, és közöltem velük, hogy mozgósítás van, minden ember menjen be Tapolcára fegyvert fogni a szovjetek ellen. Azonban erre nem vállalkozott több ember, csak az a négy fő nemzetőr, akiknek fegyverük volt. Emlékezetem szerint telefonon adtak utasítást arra, hogy szállítsuk be a robbanóanyagot a járási forradalmi tanácshoz. Én utasítást is adtam a dömperek beindítására, azonban a dömperek nem indultak be. Megfelel a valóságnak az, hogy én ez ügyben elég hangosan beszéltem, mert ideges voltam, mert úgy láttam, hogy a parancsot nem tudom végrehajtani. Ezt az utasítást a robbanóanyag elszállítására és az ellenállás megszervezését a munkástanács elnökének ellenére és az igazgató ellenére adtam ki, mert ezekkel egyik sem értett egyet. Határozottan azon az állásponton voltak, hogy sem ellenállást nem lehet szervezni, sem a robbanóanyagot nem lehet elszállítani. Mivel a dömper nem indult be, később újra bejöttünk egy alkalmi teherautóval Tapolcára, és ugyancsak azzal mentünk is vissza kb. egy fél óra múlva, amikor is vittünk még magunkkal 1 db puskát, több kézigránátot és benzines palackokat, számukat nem tudom. Beszéljen a sztrájk szervezéséről november 4-e után! November 4-e után, megfelel a valóságnak, hogy arról beszéltem az embereknek, hogy addig nem dolgozhat senki, amíg a kormány nem teljesíti követeléseinket. Még az után is, amikor a lakótelepen az összehívott gyűlés a munka felvétele mellett határozott. Megfelel a valóságnak, hogy a „Szabad Európa" rádiót ebben az időben rendszeresen hallgattam, azonban a sztrájk szervezésre senkitől utasítást nem kaptam. Tudomásom van arról, hogy B. József is részt vett a sztrájk szervezésben. Egy esetben a bányatelepen gyűlést tartottunk, ahol szintén a munka beszüntetéséről beszéltem a dolgozóknak. Ezen a gyűlésen ismertettem a követeléseket. A követelések politikai és gazdasági jellegűek voltak: „A szovjet csapatok hagyják el az országot" stb. Gazdasági kérdésekből különböző ruhajuttatások és bérkérdések szerepeltek. Ezt a dolgozók elfogadták és sztrájkba léptek. Mindezeket azért tettem, mert ezekkel én egyetértettem. A szovjet csapatok kivonásával és a többivel. Eredeti; géppel kitöltött formanyomtatvány I. leütési példánya. Veszprém Megyei Levéltár (VemL): A Veszprémi Megyei Bíróság iratai: Büntetőperek (XXV. 4/b): B-267/1958 sz.: ceruzás 26-28. lap.