Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban

nemzetőrség felállításáról is, megállapodtak, hogy a munkástanácsok kiküldött tagjai a katonasággal és a rendőrséggel együtt tartják fenn a rendet, hozzájuk csatlakoznak a MEFESZ-tagok. A felfegyverzett nemzetőröket nemzetiszínű karszalaggal látták el. A gyűlés résztvevői döntöttek a sztrájk kérdésében is: Ha a szovjet csapatok november l-ig nem hagyják el az országot, „a közüzemek kivételével a megye dolgozói nem veszik fel a munkát, az egyetemi ifjúság pedig nem megy előadásra". Mivel számításba vették, hogy az élet fenntartásához, a kórházak működéséhez a napi megfelelő szénmennyiség termelését biztosítani kell, úgy határoztak, hogy a „bányász elvtársak napi egy-két órás leállással fejezik ki majd szolidaritásukat. Halogatás esetén teljes leállás mindaddig, ameddig követeléseinket el nem fogadják."^ Az egyetemisták építették a kapcsolatot a szénbányászokkal. A MEFESZ összekötője a pécsbányai munkástanáccsal Pirisi Mátyás hallgató volt, akinek személyes ismerősei voltak a bányászok között, mivel ő egyetemi felvétele előtt bányászként dolgozott. Október 27-én az egyetemisták már az uránbányászokkal is felvették a kapcsolatot. A Bauxitbánya Vállalat (uránbánya) 8 üzeménél e napon - október 27-én, szombaton már alakultak munkástanácsok. A 28-án reggel már ülésező munkástanácsok a pécsbányatelepi, illetve a Sopiana gépgyári programhoz igazodtak, és szívesen látták vagy keresték fel a MEFESZ képviselőit.

39 A pécsi szénmedencében - Pécsbányán, Pécsszabolcson (Mecsekszabolcson)

40 - a szombat délelőttös műszakban több bányász leszállt a bányába, hogy a fenntartási munkákat elvégezzék. A délutános műszakra már a bányászok majdnem fele megérkezett Széchenyi és István aknára. A Pécsi Szénbányászati Tröszt pécsújhegyi üzemében 1956. október 27-én délelőtt alakult meg a munkástanács, melynek megválasztott vezetői azonnal felvették a kapcsolatot a tröszt másik három kerületében már korábban megalakult munkástanácsokkal. Az újhegyi üzemi munkástanács megszervezte a munkásőrséget. Tóth János, a munkástanács tagja azt nyilatkozta a pécsi sajtó képviselőjének, hogy a Pécsújhegyi Erőmű szénellátását biztosítják, remélik, hogy Pécsett nem lesz áramszünet. A Pécsújhegyi Erőműben október 27-én választották meg a munkástanácsot. Mezei vállalatvezető szerint az erőmű nyersanyagellátásában nincs számottevő fennakadás, nyers apró szénből „Ma megalakul a munkástanácsok megyei bizottsága. A munkástanácsok küldötteinek gyűlése a Sopiana Gépgyárban" 7. pont. Dunántúli Napló, 1956. október 28., 3. o. 39 PMB, B. 625/1957. Sárosi János büntető pere (a továbbiakban Sárosi János...).; PMB, B. 998/1957. Belinszky Barnabás....; PMB, B. 1264/1957. Nedelykov Milán büntető pere (a továbbiakban Nedelykov Milán...).; PMB., B. 1284/1957. Radnóti János büntető pere (a továbbiakban Radnóti János...).; Dunántúli Napló, 1956. október28. 40 A Pécstől észak-keletre fekvő település neve 1904. február 1-én Szabolcsról Mecsekszabolcsra változott. A község 1947. augusztus 1-én egyesült Péccsel, Pécsszabolcs néven. Az egyesüléstől 1950. június 30-ig Pécs-Mecsekszabolcsnak, 1950. július 1-től írták Pécs-Szabolcsnak, vagy Pécs-Pécsszabolcsnak. 1955. január 1-én beolvadt Pécs városába, Pécs II. kerületéhez csatolták. Fáncsy, 104, 128. o.