Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Szvircsek Ferenc: Nógrádi bányászok és bányák az 1956-os forradalomban

Nagybátonyban, Ménkesen, Kányáson és Tiribesen azonban csak a fenntartást végezték a helybeli bányászok.

19 A szénmedencében meghirdetett részleges vagy teljes munkabeszüntetések sokat rontottak a bányák állapotán. A széntermelés minimálisra csökkenése (novemberben a Tröszt 14 168 dolgozójának csak 20%-a járt dolgozni, és napi 49 vagon szenet termeltek) mellett a műszaki vezetők felismerték a munkaszünetekből adódó további gondokat - szivattyúk, ventillátorok kezelése, folyamatos metánmérés szükségességét - a bányászokat meggyőzve, sikerült ezeket a munkákat beindítaniuk. Az első napokban csak a helyben lakó bányászok vették fel a munkát, mivel a távolabbi vidéken lakók a MÁVAUT sztrájkja miatt nem jutottak el a munkahelyükre. Az ellentmondó utasítások is zavart okoztak a termelésben, amit csak lassan lehetett megszüntetni. Visszarendeződés - konszolidáció a Nógrádi szénmedencében A november 3-án megalakult Munkás-Paraszt Forradalmi Kormány a Szovjetunióhoz fordult fegyveres segítségért. A kormány másnap elhangzott felhívására, a politikai hatalom visszaszerzése hírére, a volt megyei tanácsi- és pártfunkcionáriusok november 5-én, a kora reggeli órákban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa salgótarjáni székházában gyülekeztek, és döntő lépésre szánták el magukat. Mozgósították a karancslapujtői, salgóbányai, barnai és baglyasaljai kommunista bányászokat, és a belőlük szervezett fegyveres alakulat a BM megyei főosztályára (megyei rendőrkapitányságra) ment, ahol géppisztolyokat kaptak Szabó Istvántól. Közöttük találjuk a Nagybátonyból megérkezett Szakai Sándor bányamérnököt, Tanyai Ferenc bányaüzem igazgatót, Vallach László vájárt, Mrázik Ferenc és Mrázik János testvéreket. Annak ellenére, hogy Kádár János már november 1-én, bejelentette az MDP megszűnését, és az MSZMP megalakulását, Salgótarjánban, november 5-én még mindig az MDP Nógrád megyei Bizottsága szólt a munkásokhoz intézett felhívásukban. November 6-án, Darázs István százados vezetésével, a kommunista bányászokból toborzott fegyveres alakulat, az ún. „karhatalom" támogatásával az SZMT székházban az előző nap szerveződött csoport, elfoglalta a Nógrád Megyei Tanács épületét, a Nemzeti Bizottság székhelyét. Ezt követően (még november 5-én, éjjel megalakult) a Nógrád Megyei Ideiglenes Munkás-Paraszt Forradalmi Tanács aláírással felhívást adtak ki. A döntően bányamunkásokból álló Tanács elnöke Mrázik János, a nagybátonyi Katalin lejtős akna korábbi aknász-párttitkára lett. Első intézkedésükkel felmentették állásából Sartoris Kálmánt, a Nógrád Megyei Szénbányák igazgatóját, s helyére Tanyai Ferencet állították. Másnap, november 6-án Salgótarjánba bevonultak a szovjet csapatok, Á. Varga - Pásztor, 2001. 276.0.; 1956 Nógrád, 75.o.; 100 év. 220.O. Á. Varga - Pásztor, 2001. 285-286.0.; 1956 Nógrád, 28.0.