Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Szvircsek Ferenc: Nógrádi bányászok és bányák az 1956-os forradalomban

homokterenyei munkástanácsok október 28-án megfogalmazott forradalmi követelései szintén gazdasági természetűek voltak, többek között bér és árrendezést, új nyugdíjtörvény kidolgozását és a vasárnapi valamint az ünnepi munka eltörlését tartalmazta.

10 1956. október 29-én a Bányász Szakszervezet Trösztbizottságának Elnöksége, a bányászok jogos követeléseinek megvalósítását és a munka felvételét kérte a nyugalom és rend helyreállítása érdekében, mivel az ország bányáihoz hasonlóan Nógrádban is leállt a tervszerű munka. Elismerték a bányászok jogos követeléseit, és szerették volna megakadályozni a sztrájkokat, mivel a szénre országosan nagy szükség volt a tél beállta előtt. A párt és a kormány új vezetőinek bizalmat kértek a bányászoktól, bízva abban, hogy a sérelmeket majd orvosolni fogják.

11 Ugyanekkor Kazáron is megalakult a Kazári Bányaüzem ideiglenes munkástanácsa a Rákóczi-telepi kultúrotthonban mintegy 400 fő részvételével megtartott tanácskozáson, s átvették a Bányaüzem vezetését, és beosztották az ideiglenes őrséget. A Mizserfai Bányaüzem dolgozóinak követelései azonban már túlléptek a bányászokat érintő gyakorlatias, gazdasági követeléseken, s több politikai jellegű célt is tartalmazott: 1. ,,[A] Magyarországon jelenleg nem állomáshelyén tartózkodó és a szabadságharcosokkal szemben álló szovjet hadsereg azonnal térjen vissza állomáshelyére! A nemzeti kormány azonnali hatállyal kezdjen tárgyalásokat, a legrövidebb időn belül! 2. A szabadságharcban hősi halált haltak hozzátartozói részesüljenek nyugdíjban! 3. A normákat töröljék el, és a darabbéreket megnyugtatóan rendezzék! Ugyancsak sürgős rendezésre szorul a kisegítő munkások és a szellemi dolgozók bére is. 4. Követeljük a nyugdíjak rendezését! A föld alatti dolgozók nyugdíjkorhatára ötven év legyen! Az özvegységi nyugdíjat a férj elhalálozása után, az özvegy korára való tekintet nélkül, élete végéig folyósítsák! [A] baleseti járadékot ne a baleset színhelye alapján állapítsák meg, hanem az eredeti telepítési hely szerint! A balesetet szenvedett vájárok szerzett jogaikat balesetük után is mint vájárok élvezhessék! Halálos balesetet szenvedettek és munkaképtelenné váltak hozzátartozói kapják vissza készpénzben az általuk államkölcsönként jegyzett összeget! 5. Követeljük a vasárnapi munka eltörlését, és 1957. január l-jétől a szombati munkaidő lerövidítését! 6. [A] munkaruha kihordási ideje egy év legyen! 10 Á. Varga - Pásztor, 2001. 63.o. 11 Á. Varga - Pásztor, 2001. 78.0.