Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Szvircsek Ferenc: Nógrádi bányászok és bányák az 1956-os forradalomban

korszerű lakást adtak át. 1956. februárjában elfogadták a NSZT 10 éves távlati kolonizációs tervét: Maconka, Mizserfa, Mátraszele, Kazár, Vizslás, Mátranovák, Szuha, Mátraverebély térségében mintegy 4000 lakás építéséről. Ebből, Mizserfa-Mátranovák térségében 1500 lakás építése vált szükségessé, mert a mizserfai bányaüzemnek 1170 bejáró bányásza volt. Az építkezések üteme azonban elmaradt a növekvő munkáslétszám igényei mellett, ezért a „kétlaki" dolgozók részére munkásszállásokat építettek. 1956 végén, 760 bányász lakott munkásszálláson Nagybátonyban, Mizserfán, Kazáron, Kisteleken, Jánosaknán és Kisterenyén. Ezeken a szállókon napi háromszori étkezést biztosítottak térítés fejében. Az üzemi konyhán pedig a bányaüzemek dolgozói is igénybe vehették a napi egyszeri étkeztetést. Munkaruhával is az első ötéves tervben látták el a bányászokat, s minden évben hűségjutalmat kaptak, akik a feltételeknek megfeleltek. A létszám növekedésével a bejáró dolgozók száma is emelkedett, akik vonaton, autóbuszon vagy az iparvasúton jutottak el munkahelyükre. A bejárók közül legnagyobb számban Nagybátonyba mentek dolgozni, a szállítás egy részét a Tröszt végezte, a teherautókból átalakított buszokon, a nyelvi leleménnyel elnevezett „fakaruszokon".

5 A felsorolt eredmények ellenére, a keserűségek azonban cseppenként gyűltek össze a nógrádi bányászoknál is, és sodró árként törtek elő október-november folyamán. A szénmedence forradalmi eseményei Az MDP. Központi Vezetősége júliusi határozatainak a végrehajtására azonban már nem kerülhetett sor. A szegedi egyetemisták október 16-án tartott nagygyűlése felgyorsította az eseményeket. A következő napokban több felsőoktatási intézmény hallgatói is csatlakoztak döntésükhöz, hogy kiválnak a DISZ-ből. Október 22-én, a budapesti egyetemeken is létrejött a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ). A Magyar írók Szövetsége pedig javasolta a megújulás reményében az MDP kongresszusának az összehívását. 1956. október 23-án, az egyetemisták néma demonstrációval szerették volna kifejezni szolidaritásukat a lengyel eseményekkel, és nyomatékot adni a MEFESZ által megfogalmazott követeléseknek. 1956. október 23-án, Magyarországon kitört a forradalom, összeomlott az államhatalom és ezzel együtt a gazdaságirányítás. A budapesti tüntetés, a forradalom híre az eseményekkel egy időben jutott el a rádión keresztül a nógrádi szénmedence bányászaihoz is. Hajdú József, az MDP megyei első titkára, mivel a pártbizottság sem tudott eligazodni az új helyzetben, sikertelenül próbálkozott tájékozódni a budapesti pártközponttól. A 5 Szabad Nógrád. 1956. szeptember 5., szeptember 8., szeptember 12., szeptember 13.; 100 év,190-191.o.; Várszegi, 94.c; Szomszéd, 27.o.