Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Rozs András: Baranya megyei bányaüzemek és bányász települések az 1956-os forradalomban
követeléseit a tanácsi hangszórókon keresztül tudatta a tömeggel. Késő este kisebb csoportok elfoglalták a föpostát, a rádiót is, de az államvédelem és a rendőrség éjfél után ellentámadásba lendült és visszafoglalta a középületeket, lőfegyvert is használva feloszlatta a tömeget. Egy halottja és három sebesültje volt az összetűzéseknek. 31 Az október 25-i tüntetéseket követő napokban Pécsett két munkástanács szerepe vált meghatározóvá: a Sopiana gépgyáré, valamint Pécsbányatelepe." A pécsbányatelepi munkástanács október 26-i reggeli összejövetelén Széchenyiaknán Vas Vilmos csillés megfogalmazásában közzétette 18 pontos követeléseit, illetve Nagy Imre „elvtárshoz" intézett kívánságait, javaslatait. Vas Vilmos az 1944 végén újjáalakult Szociáldemokrata Párt funkcionáriusa volt, 1948-ban mint „jobboldali szocdemet" eltávolították pártjából, mert ellenezte a kommunistákkal történő pártegyesülést. Ezt követően internálták, 1956 nyarán szabadult, ekkor a pécsbányatelepi bányában nyert alkalmazást csillésként. 33 - A pécsbányai bányászok első helyen követelték a szovjet csapatok kivonását az ország egész területéről 48 órán belül. A két ország viszonya a nemzeti függetlenség és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás szerint rendeződjön - fogalmazta Vas Vilmos, a pécsbányatelepi munkástanács tagja. A 2-3. pont az elmúlt napok „testvérharcának" beszüntetésére, illetve a közvélemény tájékoztatására vonatkozott. A bányászok hangsúlyos követelése volt, hogy állítsák bíróság elé a Sztálin-Rákosi-féle irányzat azon követőit, akik a „mostani tragikus eseményeket előidézték", vizsgálják felül a párt és állami funkcionáriusok, valamint az államvédelmi hatóság múltbeli tevékenységét, vonják felelősségre a bűnösöket (4-5. pont). Követelték az összes politikai fogoly szabadon bocsátását a júliusi fordulat után letartóztatottak (Farkas Mihály és társai) kivételével (6. pont). Az ország gazdasági helyzetének őszinte feltárását kérték, valamint - érdekes, hogy nem önálló pontként fogalmazva, hanem e gazdasági kéréshez csatolva - általános, titkos, szabad választások rövid időn belüli kiírását követelték (7. pont). A szocialista rendszer addig kialakult elveit és gyakorlatát bírálva követelték az államapparátus csökkentését, valamint a párt és szakszervezeti funkcionáriusok függetlenítettségének megszüntetését az üzemekben (10. pont), ezzel a pártállami apparátus túlhatalmát akarták megnyirbálni. Az egész országra vonatkozó munkáspolitikára vonatkozott több követelés: reális bér- és árpolitikát, a túlfeszített normák és a vasárnapi termelő- és pótműszakok 31 ÁBTL, 3.1.9. V-150363. Ellenforradalom Baranya megyében. A belügyi összefoglaló jelentés a Forradalmi Bizottmány megalakulását, a karhatalom fellépését és az ÁVH feloszlatásának első követelését egyaránt október 27-re datálja.; A Pécsi Megyei Bíróság (a továbbiakban PMB, későbbi és mai elnevezése: Baranya Megyei Bíróság), B. 998/1957. Belinszky Barnabás és társai büntető pere (a továbbiakban Belinszky Barnabás...); PMB, B. 1330/1957. Kupecz Vilmos és társai büntető pere. 32 Pécsbányatelep városrész, Pécs I. kerület része. - Fáncsy, 1976, 127. o. 33 Dómján, 1997, 141, 143, 151. o.
