Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban

tonnás termelés 1700-ra esett vissza. A termelést még a hónap végén is gátolta a munkaerőhiány, de nehezítette az is, hogy a rendkívül erős december-közepi hófúvás megbénította a munkások szállítását. A szovjet parancsnoksághoz fordultak segítségért, hogy tankokkal tisztítsák meg az utat.

173 December második felében Zsillé Lajos a tervszámok kiadására kért engedélyt Kocsis Lajostól, a miniszter első helyettesétől. Tekintettel arra, hogy még nem tisztázódott, hogy adhatnak-e ki tervszámot, csak saját felelősségére engedélyezték. így a Borsodi Szénbányászati Tröszt volt az első, ahol a tervszámokat be lehetett vezetni.

174 Zsillé napi 691 vagonos termelésre adott utasítást, a termelési problémák december második felében megszűntek. A rendőri fenyegetések nem voltak alaptalanok. December 15-én megkezdte munkáját Miskolcon a statáriális bíróság és már néhány nap múlva egy bányász állt a bíróság előtt. Huszár András mártabányai bányavillanyszerelőt december 15-én tartóztatták le fegyverrejtegetés miatt. December 19-én a Budapesti Helyőrség Katonai Bíróság rögtönítélő eljárás keretében 12 évi börtönre ítélte. A rendőrség és a karhatalom egymás után fegyverezte le az üzemi őrségeket. December 22-én a mártabányai és az annabányai nemzetőrségek fegyvereit kobozták el, arra hivatkozva, hogy „a termelést akadályozták, és a bányászokat fenyegették."

115 Magukkal hurcolták Keszthelyi Józsefet, az őrség parancsnokát is, akit előzetes letartóztatásba helyeztek és eljárást indítottak ellene. Kezdetben statáriális bíróság elé kívánták állítani, azonban a fegyverrejtegetés vádja minden alapot nélkülözött, ezért ügyét „csak" rendes bíróság elé terjesztették. 1957. július 10-én a miskolci megyei bíróság Keszthelyi Józsefet demokratikus államrend elleni mozgalomban való részvétel és sztrájkra való uszítás miatt 12 évre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte ítéletét és új eljárás lefolytatására utasította a megyei bíróságot. Ekkor Keszthelyit szervezkedésért 4 évre ítélték, másodfokon büntetését 1 év 8 hónapi börtönre csökkentették.

176 December 24-én a rendőrség Magyar András rudolftelepi bányászt tartóztatta le fegyverrejtegetés miatt. Magyar nem vett részt a forradalomban, december elején szerelt le a honvédségtől, azonban szolgálati pisztolyát magánál tartotta, s igazoltatás során megtalálták nála. Bár szabadon bocsátása érdekében a munkástanács, az üzemvezetőség és az üzemi MSZMP vezetősége 173 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1461/1958. Zsillé Lajos rendőrségi kihallgatása. 1957. szept. 5. 174 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1461/1958. Dr. Kassai Ferenc nyilatkozata. 1958. okt. 7. 175 Kajári, 1997. 242. o. 176 Jelen tanulmány kereteit meghaladja, hogy az egyes bírósági eljárások tárgyalásánál a vádlotttársak ítéletét is közöljük (egyes eseteknél akár 20 főét), ezért csak azon személyek sorsát mutatjuk be, akik valamely bányatröszt, vagy bányaüzem alkalmazásában álltak. Ugyancsak mellőzük a mellékbüntetések ismertetését.