Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban
A munkástanácsok megalakulása és hatalomátvétele azonban kevés volt a konszolidációhoz. Az egyes üzemekben a termelés megakadt, vagy erősen visszaesett. Bár a Kossuth Rádió közleménye alapján a Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói október 24-én mindhárom műszakban 100%-on felül teljesítettek 59 , tudjuk, a pesti harcokról értesülve néhány üzemnél már ezen a napon későn szálltak le a bányába a dolgozók. Október 26-án a véres események hatására megállt a termelés, de nem szervezett sztrájk miatt, a bányászok egyszerűen hazamentek. Ez rendkívül nagy visszaesést jelentett, hiszen a bányászoknak mindössze 21%-a volt kolonizált, a többi pedig kisebbnagyobb távolságokról járt be, illetve legényszállásokon lakott. 60 Az üzemek közelében lakó dolgozókat viszonylag könnyen be tudták kapcsolni a termelésbe, a munkásszállókon lakók és az ingázók visszacsábítása azonban szinte lehetetlen feladat elé állította az üzemi és tröszti vezetőket. A Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetői minden alkalmat megragadtak, hogy a termelés megindítására szólítsák fel a bányászokat. A rádióban és a sajtóban is számos alkalommal tettek közzé felhívást, hangsúlyozva, hogy a vidékiek is jöjjenek dolgozni. A nem kívánt események elkerülése érdekében pedig Zsillé Lajos főmérnök az igazgatóval végigjárta az üzemeket és éjjeli „inspekciót" szerveztek. 61 A meglévő információk alapján 62 az első rádiófelhívásra még a miskolci sortűz előtt, október 26-án, reggel fél nyolckor sor került. A Borsodi Rádión keresztül fordultak a „szénbányász csapatokhoz", kérve őket, szálljanak le a bányába és példamutatóan álljanak helyt a munka frontján. Október 27-én a perecesi és az annabányai munkástanács felhívását közölték, amely kérte, hogy másnap vegyék fel a munkát. Az annabányaiak 29-én még csak egy-, 30-án már három-harmados termelést kívántak tartani. Október 28-án a rudolftelepi munkástanács közleményét olvasták be, amelyben felkérték a környező községek munkástanácsait, értesítsék ki az ott lakó rudolftelepi bányászokat, hogy 29-én reggel három harmadban lépnek termelő munkába a rudolfi bányák. Október 29-én az alacskai honvédség, pontosabban az 1216/S alacskai bánya harcosai és tisztjei közleményükben biztosítottak mindenkit arról, hogy helytállnak a széntermelésben. 63 A munkaerőhiányt jelentősen növelte, hogy október 26-án a KÖMI-táborok bányamunkára felhasznált rabjai kitörést kíséreltek meg. Szuhakállón az őrség hiába nyitott tüzet a rabokra, 64 92 elítéltnek sikerült kitörnie. A megyei munkástanács utasítására honvéd- és nemzetöregységek indultak a rabok 5y Varga, 1989. 56. o. 60 Kun, 1980. 259. o. 61 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B. 1461/1958. Zsillé Lajos bírósági vallomása. 62 A Borsodi Rádió adása csak 1956. október 26-ától dokumentált, azonban nem zárhatjuk ki, hogy már előtte is közöltek felhívást a bányászokhoz. 63 Varga, 1989.213. o. 64 A lövések következtében egy elítélt, Berta János életét vesztette, egy másik megsebesült.
