Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban
akartak lemenni a bányába, amíg gyűlést nem tartanak és a vezetőség tájékoztatást nem tart a budapesti és az országos eseményekről. A bányászoknak ifj. Sipos Lajos fúrómester mondott beszédet. Sipos a miskolci eseményekről beszélt. Közölte, hogy már mindenütt leváltották a régi vezetőséget és megalakították a munkástanácsot. Követelte az üzem vezetőinek leváltását és felelősségre vonását. Közben észrevették, hogy lovas kocsin a „felolvasztó" elé érkezett a bányaüzem igazgatója, Borovics Ferenc. Sipos kezében másfél-kétméteres fúróstangával támadta meg az igazgatót. A stangával homlokon akarta ütni, de Borovics a kezével kivédte az ütést. Az igazgató elesett, majd hirtelen felugrott és futásnak eredt. Sipos utánaszaladt, s csatlakozott az üldözéshez néhány bányász is. Az igazgató futás közben eldobta kabátját, amit ezután az egyik bányász egy oszlopra akasztott föl, majd meggyújtotta. Az igazgatónak sikerült a közeli házakban elbújnia, ahol egészségügyi ellátásban részesítették, mivel az ütés miatt egy ujjperce eltört. Az igazgató ezután Miskolcon, majd Mezőcsáton bujkált rokonainál. A bányaüzemnél később megválasztották a munkástanácsot, amelynek elnökét nem ismerjük, elnökhelyettese Sipos Lajos lett. 48 Rudolftelepen október 30-án a kultúrteremben választották meg a bányaüzem munkástanácsát. A gyűlést a miskolci diákparlament két küldötte vezette le. Az üzemi munkástanács elnöke ifj. Vermesi Béla művezető, elnökhelyettese Antal Zoltán vájár lett. 49 Az üzemi őrség (nemzetőrség) csak november 12-én alakult meg, parancsnoka Demeter József vájár lett. A nemzetőrség részére a megyei rendőrfőkapitányság adott fegyvereket, előtte azonban aláírattak Demeterrel egy nyilatkozatot, amelyben kikötötték, hogy a fegyvereket „kormány és kommunistaellenes" célra nem adja ki. 50 A bányászok nemcsak üzemükben, hanem lakhelyükön is elindították a forradalmi eseményeket. A bányászok többnyire október 26-án autóbuszokkal és tehergépkocsikkal járták végig a községeket, leverték a kommunista szimbólumokat, nem egy alkalommal fegyverhez is megpróbáltak hozzájutni. Fellépésük helyi események láncolatát indította el, amely eredményeként forradalmi szervezetek alakultak. Felsőkelecsényben például október 28-án a kurityáni bányaüzemnél dolgozó lakosok követelésére választottak munkástanácsot. 51 A munkástanácsokban sokszor vezető szerepet is töltöttek be a bányászok. Az ózdi munkástanács elnöke a somsályi bányában dolgozó Antalköz József 48 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.980/1958. B. 1187/1957. sz. ítélet ifj. Sipos Lajos és tsai ügyében. 49 November 28-án - Antal Zoltán lemondása miatt - újraválasztották a munkástanácsot. A testület elnöke ifj. Vermesi Béla maradt, elnökhelyettesek Zombori Miklós és Székely Sándor lettek. B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B. 1461/1958. Jegyzőkönyv a Rudolftelepi Munkástanács választásáról. 50 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.l 163/1957. Demeter József bírósági vallomása. 51 Politikai Nyomozó Osztály összefoglaló jelentése. 689. o.
