Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)

Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban

munkástanács 25-30 fős katonaviseltekből álló üzemőrséget állított fel, amelynek parancsnoka Décsik Ferenc lett. Az üzemőrség feladata az üzem védelme mind lopás, mind külső támadás ellen. Az üzemőrség fegyverzetét a rendőrségtől kapott hadipuskák, az üzem tulajdonát képező 6 db. céllövőpuska, valamint a november 2-án, az edelényi nemzetőrségtől kapott 1 db. golyószóró, 2 db. géppisztoly és 3 hadipuska képezte. Az országos rendelkezés értelmében október 27-én a berentei szénosztályozó személyzeti osztálya is megszűnt. A káderlapokat kiosztották a dolgozóknak. Október 30-án a Berentei Szénosztályozó dolgozója, Pásztor Emil beadványt készített a munkástanácshoz, amelyben kb. 20 párttag és pártonkívüli eltávolítását követelte. A munkástanács elnöke, Szabó Lajos röpgyűlésen kérte ki a dolgozók véleményét. Az érintett személyek sorsáról szavazás döntött, amely során a munkások leszavazták a DISZ, a párt és az üb vezetőit, akik ennek hatására elhagyták a vállalatot.

32 Október 26-án a Berentei bányaüzemnél is választást tartottak Haj dók József javaslatára. A 19 tagú munkástanács elnöke Boczki József aknász lett. Október 30-ig még kétszer került sor munkástanácselnök választására, azonban Boczkit megerősítették funkciójában. Az üzem területén 16 tagú nemzetőrséget állítottak fel, amelynek parancsnoka Krasina József tartalékos alhadnagy lett. Krasina a rendőrség segítségével felfegyverezte a nemzetőrséget, de még aznap leváltották kommunista múltja miatt. Parancsnok rövid ideig Lőrincz János vájár lett, őt azért váltottak le, mert nem volt katona. Helyére Orosz Pál vájárt választották meg. A parancsnoki posztot a szovjet csapatok bevonulása után ismét más személy töltöttbe be, Vatai István.

33 Az edelényi üzemi munkástanács és nemzetőrség október 26-án alakult meg. A munkástanács elnöke Géber Sándor személyzeti vezető lett.

34 A putnoki bányaüzem munkástanácselnökévé Frigyik Balázs technikust választották. A Sajószentpéteri bányaigazgatóság ideiglenes munkástanácsa október 25én, míg a végleges október 28-án alakult meg. A testület elnöke Iván Zoltán bányász lett. A bánya területén 18 tagú nemzetőrséget állítottak fel, amelynek parancsnoka Lójek László anyagbeszerező lett.

35 Somsály bányatelepen október 28-án 12 tagú ideiglenes munkástanácsot alakítottak. A testület elnökévé Siatinszki Jánost választották. Később 32 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B. 1657/1957. sz. ítélet Szabó Lajos ügyében. 33 B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 23. f. 3/1. ö. e. Feljegyzés. Az 1956. októberi ellenforradalom idején a Berentei bányaüzemnél alakult Nemzetőrség munkájáról. É. n. 34 B.-A.-Z. m. Lt. XXXV/1. 1. f. B.M. Borsod megyei Rendőrkapitányság. Politikai Nyomozó Osztálya. Miskolc. Összefoglaló jelentés. Miskolc, 1959. ápr. 9. (Politikai Nyomozó Osztály összefoglaló jelentése.) 614. o. 35 Politikai Nyomozó Osztály összefoglaló jelentése. 154-157. o.