Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Kis József: A borsodi bányászság az 1956-os forradalom és szabadságharcban
Annabányán október 27-én Husonyica József párttitkár és az üb. elnök felsőbb utasításra - a párthelyiségbe gyűlést hívott össze a munkástanács megválasztására. A 16 tagú munkástanács elnöke Dér Lajos technikus, elnökhelyettesei Ács József bányamérősegéd 28 és Fedor János frontmester lettek. Dér Lajos tiltotta, hogy a bányában szervezzék a pártot. Az MDP helyiségét a munkástanács elvette, a párttitkárt fizikai munkára osztotta be. A nemzetőrség parancsnoka Seres Endre vájár lett. A mintegy 18-20 tagú nemzetőrség három műszakban teljesített szolgálatot a megyei munkástanácstól kapott 8-10 puskával. 29 Október 26-án választották meg a mártabányai munkástanácsot. A testületbe több párttagot is beválasztottak, sőt elnöke, Czelláth Mihály vájár is tagja volt a Magyar Dolgozók Pártjának. A nemzetőrség parancsnoka, Borsodi Imre bányamunkás volt. Október 25-én a rádió (valószínűleg a Borsodi Rádió) a munkástanácsok megválasztását szorgalmazta, ezért a Berentei Szénosztályozó szervező titkára, Szabó Lajos művezető telefonon kérte ki a megyei pártbizottság véleményét. A megyei pártbizottság a választást nem kifogásolta, csupán azt kérték, nagyon vigyázzanak, kiket választanak meg. Nem sokkal a beszélgetés után a szénosztályozónál Dojcsák János, a megyei pártbizottság munkatársa jelent meg, aki kifogásolta a munkástanács választását, ezért Szabóék elálltak tervüktől. Másnap mégis megalakult a munkástanács. Október 26-án délelőtt 9 órakor a Berentei Szénosztályozónál Dornbach Gyula diákparlamenter jelent meg. Kezdeményezésére Takács Ferenc üb. elnök gyűlést hívott össze, amelyen 100 dolgozó vett részt. A választást Takács Ferenc nyitotta meg, felolvasta a SZOT kiáltványát a munkástanács választásáról, majd indítványozta, hogy a jelenlévők tegyenek javaslatot a tagok személyére. A gyűlésen 7 tagú ideiglenes munkástanácsot választottak. A gyűlés közben érkezett meg a miskolci sortűz híre. A nyugtalanság lecsillapítására Dornbach Gyula autóval a miskolci egyetemre sietett, ahol a diákparlament elnökével, Fekete Simonnal folytatott megbeszélést, majd visszatért a Szénosztályozóhoz, ahol lebeszélte a munkásokat arról, hogy tömegesen bemenjenek a már felfordult városba. A munkástanács kibővítésére a délutáni és az esti műszakon is választást tartottak. Műszakonként 4 küldöttet szavaztak meg, így a munkástanácsnak összesen 15 tagja lett. 31 Október 27-én a munkástanács öttagú elnökséget választott, amelynek elnöke Szabó Lajos, titkára Décsik Ferenc lakatos, pártvezetőségi tag lett. A választás idején a kazincbarcikai rendőrség félve a KÖMI-rabok kitörésétől, az üzemek felfegyverzéséről döntött. Vajda István rendőr őrnagy 10 db. hadipuskát adott át Szabónak az üzemőrség megszervezése céljából. A 1956. november végén emigrált. 29 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.2208/1958. B.1267/1957. sz. ítélet Dér Lajos és tsai ügyében. 30 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. Nb. 1231/1957. Czelláth Mihály bírósági vallomása. 31 B.-A.-Z. m. Lt. XXV-3. B.1657/1957. sz. ítélet Szabó Lajos ügyében.; Ungváry, 1991. 97. o.
