Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Germuska Pál: Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban
folyamán tudtak felzárkózni, és márciusra közelítették meg az előző év III. negyedévi termelési szintet. 15 Megtorlás és bosszúállás 1957 januárjával a megyében is megkezdődött a tömeges bosszúállás, amelyek vizsgálatát a megyei rendőr-főkapitányság politikai nyomozó osztály végezte. Az erőszakhullámot a megyei pártvezetés legfeljebb mérsékelni akarta, s nem megszüntetni. A megyei MSZMP intéző bizottság április 8-i ülésén például ekként rendelkezett a rendőrség további feladatait illetően: „Fokozni kell a rendőri szervek felett a pártellenőrzést, s meg kell akadályozni az őrizetbe vételeknél, előzetes letartóztatásoknál a pártra nézve káros, egyes személyek által elkövetett kilengéseket (az indokolatlan tettleges bántalmazásokat stb.). [...] Amikor valaki őrizetben van, azt tettlegesen bántalmazni nem lehet. Üssenek akkor, amikor arra szükség van. 1945-46-ban csak parancsra volt szabad verni. Ennek érvényt kell szerezni a rendőri szerveknél. Persze más az, amikor az utcán indokolt esetek ezt szükségessé teszik. Az előzetes letartóztatottak, preventív intézkedések során begyűjtött egyének névjegyzékét, általában a letartóztatottakat, ha azok politikai jellegűek, előzetesen az illetékes pártbizottság nézze meg, s csak annak egyetértésével történjenek letartóztatások. " A megyei pártbizottság közvetlen irányításával folytak a megtorló akciók. Napi kapcsolatban álltak a rendőrség, az ügyészség, a bíróság beosztottaival, s nemegyszer még a bírósági tárgyalásokra is beültek. A megyei párt végrehaj tóbizottság 1957. december végén tűzte napirendre a „belső reakció elleni harc" tapasztalatait. 152 A megyei rendőr-főkapitányság benyújtott jelentéséből kiderült, hogy 1957-ben 422 politikai ügyet tárt fel, ebből 325-öt vádemelési javaslattal átadott az ügyészségnek. Az ügyészség jelentésében főként a rendőrség kései újjászerveződésével magyarázta a megtorlás beindulásának késedelmességét. így a leggyorsabban és legegyszerűbben foganatosítható intézkedéssel éltek legtöbbször 1957 első hónapjaiban: a „közbiztonsági őrizettel", vagyis internálással. A jelentés szerint februártól kezdődött meg szisztematikusan a bűnvádi eljárások megindítása. A megyei ügyészség - 1957. november 30-ig - 372 személy ellen emelt vádat államellenes bűncselekményekért, 3 ügyet gyorsított eljárás keretében folytattak le, 7-et 15U Jäger, 1957. 119. 151 MSZMP Komárom Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága 1957. április 8-i ülésének jegyzőkönyve. K-EMÖL MSZMP Komárom Megyei Bizottsága Archívuma 1. f. III. fondcsoport, MSZMP Komárom Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága iratai 1957/9. ő. e. 5. o. 152 MSZMP Komárom Megyei Pártvégrehajtó-bizottsága 1957. december 30-i ülésének jegyzőkönyve. K-EMÖL MSZMP Komárom Megyei Bizottsága Archívuma 1. f. III. fondcsoport, MSZMP Komárom Megyei Pártvégrehajtó-bizottsága iratai 1957/33. ő. e.
