Bircher Erzsébet – Schuller Balázs szerk.: Bányászok és bányászvárosok forradalma, 1956. Tanulmányok az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójának tiszteletére. (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 5. Sopron, 2006)
Germuska Pál: Komárom megye bányászai az 1956-os forradalomban
működtetéséhez szükséges szenet termelik csak ki a bányaüzemek, egyébként részleges sztrájk lesz. Másnap a Dunamenti Központi Munkástanácshoz tartozó üzemek küldöttei vitatták meg újra a kérdést: számosan elítélték a tröszt részleges termelés beindításra szólító felhívását. A Dunamenti Központi Munkástanács végül a 48 órás munkabeszüntetés teljes támogatása mellett döntött, s egyedül az erőmű fűtőanyag szükségletének kielégítésére adott engedélyt. 119 Tatabányára Kindli Józsefen kívül 9-én a Nagy-budapesti KMT önálló küldötte, Mester Endre is elhozta a felhívást, és tárgyalt is a TKMT-vel. 120 A tatabányai központi munkástanács azonban nyíltan nem vállalta a sztrájkot: december 9-én és 10-én közleményt adott ki, miszerint változatlanul fenntartják munkára szólító november 23-i felhívásukat. Ezzel végképp megrendült a beléjük vetett bizalom. Oroszlányban az egyre kritikusabb helyzetet látva a TKMT itteni tagjai Oláh László és Boros Antal - aláírásával szintén munkára szólító felhívást tettek közzé: felszólítottak mindenkit a tüntetéstől és csoportosulástól való tartózkodásra a tatabányaihoz hasonló összetűzések elkerülése érdekében, kifejezték egyet nem értésüket a Nagy-budapesti KMT által meghirdetett 48 órás sztrájkkal és a termelő munka 10-i megkezdésére szólítottak fel. 121 Fegyveres ellenállás a VI-os telepen Tatabányán a 6-7-i tüntetéseket követően széleskörű mozgalom bontakozott ki, ami több napig tartó fegyveres konfliktussá növekedett. 1956 decemberében a miskolci harcokon 122 kívül ez a kevés számú szervezett fegyveres ellenállás közé tartozott. Tatabánya különböző részein támadás érte a rendőr és karhatalmi járőröket, de a legkomolyabb ellenállás az ún. VI-os telepen alakult ki, ahol döntő többségében bányászok laktak. A telep lakossága a sorozatos letartóztatások nyomán, hogy megakadályozzák társaik őrizetbe vételét, rendszeres őrséget szervezett. 123 Lados István, többször kitüntetett sztahanovista bányász, és Pendli József nyugatról hazatért bányász december 8-án többször bejárták a telepet és együttműködésre szólították a lakókat. Négy házanként 1-2 embert jelöltek ki, 119 Fakász, 2000a, 213-214. o. 120 Rácz Sándor és társai vádirata. Kemény - Lomax, 1986, 318. o. 121 K-EÖML Esztergomi Megyei Bíróság 612/1957. sz. Boros Antal perirata 83. o. 122 Lásd részletesen Szakolczai, 2003. 123 Homola 18 éves fiatalemberként az őrség egyik legfiatalabb tagja volt. A csoport megszervezéséről, és működéséről részletesen beszámol a vele készült interjúban. Életútinterjú Homola Istvánnal. 25-36. o. Az események rekonstruálásához felhasználtuk a Lados István és társai elleni per ítéletét is. Lásd: ÁBTL, V-150-543. A vizsgálati anyag hiányzik az ÁBTL iratanyagából.
