Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

gondolom, hogy egy ilyen jelentős dologban vigyázassál kell lenni, jóllehet következni fog belőle uraságod számára olyasmi, ami valamiféle könnyű alkalmatlansággal jár: előbbre való ugyanis felvállalni némi kényelmetlenséget, mint megengedni, hogy egy ilyen fontos ügyet a nyilvánvaló veszedelembe vigyenek. — Mindezekről a dolgokról bővebben és tehetségem szerint írtam uraságodnak, s akár helyesli, akár nem, mégis tudja meg uraságod, hogy legjobb és legőszintébb barátjától, aid uraságod dicsőségét és előmenetelét kívánja, származnak ezek: azt pedig majd a végkifejlet fogja megmutatni, hogy én valóban igaz és kipróbált dolgokat írtam le. Ha pedig valami történnék, akkor meglátja majd uraságod, hogy én képes vagyok uraságodnak vagy övéinek a szavát megfogadni (ha jelenük nekem), s csekély tehetségem szerint minden munkát és igyekezetet ki lógok fejteni, hogy a legőszintébb és uraságodnak teljesen felajánlott lélek teljes tisztét betöltsem; e dolog kapcsán pedig tapasztalja majd uraságod, hogy semmi sem inkább kívánatos a számomra, mint uraságodnak felajánlani legnagyobb tiszteletemet és jóakaratomat. Kelt Budán, május 27. napján, az 1517. esztendőben." — Eddig Balbus levele, amelyből meg lehet tudni, hogy mennyit ért akkoriban Thurzó Elek a bányászat ügyének támogatásában mind szakértelme, mind pedig vagyona következtében, s hogy kik voltak azok abban a korszakban, akiknek atyai gondviselését nem kevésbé élvezte Selmec, mint a többi bányaváros.