Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

mi időnkig. Most, hogy ne hálátlanul távozzunk cl a gazdagságnak ettől a színterétől, szándékunk szerint ide szőjük Rotterdami Erazmus kegyes ajánlását: " „O, bárcsak — mondja ő — lelkünkben azzal a törekvéssel vágyódnánk az ég felé, amellyel a földet kutatjuk! Nem, mintha megvetendő lenne ez az iparkodás: bármit terem ugyanis a föld, nekünk termi azt. Hanem, mert bármennyire termékenyek legyenek is ezek a telérek, olyannyira nem képesek boldoggá tenni az embert, hogy nem kevesek fáradozása és pénze bánta már. Egyedül csak a Szentírás telére teszi igazán gazdaggá az embert!" LVIII. § A selmeciek többi földje amint hogy szerte a hegyek lejtőin fekszik, éppen így semmilyen más alkalmatossággal sem rendelkezik, csak azokkal, amelyek a telérekből származnak. Szűkösek tehát itt a gabonatermő mezők és annyira gyalázatosak, hogy teljesen terméketlenek, hacsak sok trágyázással termővé nem teszik őket. A rétek ott, ahol a völgyekben alacsony és egyenletes fekvésúek, eléggé bőségesen zöldellnek ugyan és legfőképpen a ték takarmányozásra alkalmas szénát teremnek, de ennek mennyisége oly csekély, hogy akg néhány gazda istállója számára, hogy ne is mondjam a A Cronitz-testvérckhcz 1529-ben írott levelében, amely Georg Agricola Bcrmannusa elé van téve: lásd az 1546. évi bázeli, levél méretű kiadást.