Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

132 425 dukátot adott. Továbbá ezüstpénzből 121517 márka és 37 nehezék jövedelem jött be, azaz 2 851 815 forint, nem számítván ide a ldsebb bányásztársaságokat, amelyek legkevesebb 40 000 arany és 800 000 forint nyereségre tettek szert." És kevéssel később: „A felső Piber-féle bányánál lévő bányásztársaság 164 részre egyetlen esztendőben 60 000 tallér nyereséget szerzett és három teljes éven keresztül ugyanilyen jövedelmezőséggel működött." Ide kell még szőni azt, amit egy szemétből kimentett számadáskönyvben írtak le az udódok számára az 1672. évtől az 1680. évig a selmeciek gazdag teléreiről: „Az áldott Piber-féle bánya tudnülkk éves jövedelem gyanánt négyszázhuszonhétezer és hatszáz font ezüstöt, aranyat pedig ötezer-háromszázdzenöt félfontot adott bőkezűen." Ilyen nagy jelentőségű dolog tehát művelni ezeknek a hegyeknek az arannyal tek ölét tanultan, állhatatosan és gondosan, s ami a legfontosabb: örökkévaló bizalommal Isten iránt, aki ura és sáfára ezeknek a föld mélyében lévő, elrejtett kincseknek. Méltónak látszott egyébúánt, hogy ezt a Piber-féle ezüstbányát, amelyet Mitrowszky vezetése alatt jeles munkálkodással kiépítettek, most a mi korunk is nyíltan megtekintse és megcsodálja a benne folyó munkálatoknak végtelen sorával együtt, amelyek már eddig is annyi kincset ontottak és ígérik, hogy a jövendőben is ontani fognak, ha olyanok akarunk lenni, akik biztosan és haszonnal hinni tudnak a gazdagság emez adományaiban. Johann Bap üst Gaknak, ugyanazon bánya felügyelőjének a művészien és úgy megalkotott műve ez, amely a legnyilvánvalóbban bemutatja az ércszálak egy-