Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

Ezek az egyházi épületek voltak tehát a régi várban. Azt sem szabad azonban elhallgatnunk, hogy a várhoz épített toronynak van egy ércharangja: ennek a harangnak a megkondításával szokás jelezni azt, hogy elérkezett az istendszteletre való menetel időpontja, vagy pedig azt, hogy kezdetét veszi valamilyen más ájtatosság vagy könyörgés. Hosszú idővel ezelőtt három harang függött itt, amelyek mindegyike saját korára volt jellemző. Közülük a legrégebbi egy közepes súlyú harang, amelynek a felső peremén a következő, gótikus írással írott szöveg olvasható: „Anno Domini Millesimo CCCCLXX. O Rex Glorie veni cum pace. Amen" (Az Úr 1470. esztendejében. O, dicsőség királya, jöjj békével. Amen.) — A középső harangon van egy kép, amely az emberi nemnek az Üdvözítőjét ábrázolja keresztre feszítve; korben a legalsó szegélyen pedig a harangöntő mester neve olvasható és némely ünnepélyes szavak: „Haec cam pana tusa est per magistrum Petrum. Iesus, Maria. Sum campana Dei. Septembns fusa Kalendas." (Ezt a harangot Péter mester öntötte. Jézus, Mária. Isten harangja vagyok. Öntetett szeptember Kalendáján.) Amaz első, a békéért való kegyes fogadalmi ajándékul adott harang a csehországi háborúk — amelyeket Mátyás király viselt — következtében kimerült Magyarország sorsáról beszél. Az 1470. esztendőben ugyanis, amikor Podebrágy György meghalt, Mátyás király még jobban vágyódott a cseh korona után; a törökök pedig tudomást szerezvén a király távollétéről, a Szávának a szercm-