Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Ajánlás

ApÍNLAS „Selmecbánya" — a magyar bányászattörténet európai hírű városa. Azpn kevés történeti múltú települések egyike, amelynek utcái, házai a mai napig őrzik az elmúlt évszázadok emlékét, a közép- és újkor ércbányászatának, bányászainak, kultúrájának számos izgalmas, vagy épp gyönyörű, épített vagy tárgyi örökségét. Arról azonban, hogy milyen is volt ez a város a fénykorában — a 18. században —, csak néhány, valljuk be, kevéssé olvasmányos irodalom volt magyarul hozzáférhető. A kiadó most ezj a hiányt próbálja pótolni. Bél Mátyás a 18. század leghíresebb pietist a írója volt. Latin nyelven írt országleírásában, az 1735 és 1742 között megjelent Notitia Hungáriáé novae histonco-geographica c. munkájában számos bányavárosról közöl részletes ismereteket. A Központi Bányászati Múzeum 2004-ben jelentette meg magyar fordításban azt a válogatást, melyből Bél Mátyás tollából az alsó-magyarországi leghíresebb bányavárosok történetét, embereit, szokásait ismerhettük meo. Az összeállításból azonban kimaradt Selmecbánya, melynek leírása szétfeszítette volna a kötet kereteit. A most kézbevett kötet azpnban pótolja a hiányt. Mindent, amit a művelt, a történelemben és a bányászatban egyaránt járatos Bél Mátyás fontosnak tartott leírni Selmecbányáról, most magyarul is olvashatják. Bél szerencsés kutató volt. Számos olyan iratot még eredetiben olvashatott, amit a későbbi korok kutatói csak hallomásból ismerhettek. Szerencsés volt azért is, mert történelmi időket élhetett meg. A