Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

vott csata miatt fellángolt dühvel az egész várost tűzzel és vassal elpusztították, s nem is vetettek előbb véget a mészárlásnak, csak miután alaposan kifosztották és feldúlták a kamarát, igen kegyetlen módon zsákmányt szedtek a polgárok javaiból, s kéirtszóval jelt adván, szántszándékkal tüzet 123 * * vetettek a templomokra." ~" Ennyire hiábavalóak voltak a fáradozások és költségek Selmecbánya megerősítésére. Nem hét domb, mint Rómát, hanem kétszer annyi kell ugyanis, hogy körülvegye ezt a hegyek különféle kanyarulatai miatt kiszolgáltatott várost. — A kapuk közül a legfontosabb az, amelynek a fekvése után Alsókapu, az út után pedig, amely itt vezet, Korponai kapu neve: de nem azért, mert tömegét tekintve kiválóbb a többinél, hanem azért, mert a Szent Erzsébet kápolnából alakították át erődítménnyé akkor, amikor a védtelen várost még a felszentelt helyek feláldozásával is meg kellett védekmezni az ellenség betöréseitől. Azok, akik mindenfelé klastromok nyomait vélik megtalálni, úgy gondolják, hogy olyan apácák lakóhelye volt itt, akik életüket Szent Erzsébet regulái szerint élték. Ez azonban nem így van. Túl azon ugyanis, hogy ama régi intézmény alapja kisebb annál, mintsem hogy egy még oly középszerű kolostornak is alkalmas helye legyen, nem egy jelből nyilvánvaló, hogy egy kórház állott itt, amelyet Szent Erzsébet, Jeruzsálemi András leánya alapított és azon idő lehetőségei szerint látott el úgy adományokkal, hogy eléggé alkalmatos módon megfelelő legyen a szűkölködők táplálására. A szent ezen 123 Ezt a gyalázatos gaztettet fentebb, a XIX. §-ban beszéltük el.