Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

O sacra multorum largitrix terra bonorum! Quam m plana aliis et parte aequalis ab omni; Aspera contra aliis. - Azaz: O, szent föld, bőséges adományozója a sok jónak! Milyen sík és minden oldalról sima vagy te egyesek számára, s ezzel szemben mások számára milyen meredek! - A meredek fekvés tudnülkk egyáltalán nem tiltja meg, hogy gazdag jövedelmeket árasszon Selmecbánya a bányáiból; ezért tarthatják tehát úgy azok, akik meggazdagodnak itt, hogy egy kies és egyenletes fekvésű területen települt, míg ezzel szemben mások, akik nem tesznek szert bányajövedelmekre, módfelett meredeknek hiszik. Egyébiránt igaza van Tolkusnak akkor, amikor szerény méretű városnak nevezi, de csak úgy, ha Hágára vagy más hollandiai városra gondol: nagyon is lehetséges tudnülkk, hogy az ide, a mi Magyarországunkra látogatók kicsinek és kevésbé méltónak látják azt, amire a tekintetüket vetik, s ami a mi számunkra nagy és népes. Bizonyos, hogy ha tágasabb területen épülhettek volna fel a házak, sokkal felségesebb látványt nyújtana Selmecbánya, mint így, hogy völgyek mélyeibe van bezárva: szélesebbek lennének ugyanis a terei és tágasabbak az utcái is, ha mindegyiket a saját vonala és szabályos elrendezése határozná meg. így azonban mély és egyenlőtlen a város főutcája, mivel lent, a völgy mélyén fut végig; a többi utca pedig csaknem minden rendszer nélkül kéiszik ide-oda a hegyek oldalain. Akg akad valami is az ember szeme elé, ami a várost felette igen ajánlaná, főleg annak számára,