Bircher Erzsébet szerk.: Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt, Selmecbánya Bél Mátyás leírásában (Központi Bányászati Múzeum Közleményei 4. Sopron, 2004)

Selmecbánya története

Ezekben a zűrzavaros időkben az a dolog tette nevezetessé Selmecbányát, amelyet most fogunk elmondani. A franciák elleni háborúval lefoglalt császár egy bármiféle módon békességes Magyarországot kívánt. Sokáig hiábavaló volt azonban minden törekvése, míg végül a szövetségesek höchstädti győzelme után, amelyet a franciák fölött arattak, helyt adott Rákóczi is a fegyverszüneti tárgyalásoknak: vagy azért, hogy valóban békét adjon az általa fellázított Magyarországnak, vagy pedig inkább azért, hogy — amint az később magukból az eseményekből kiderült — a békekötés segítségével időt nyerjen helyzetének a mind jobban és jobban való megerősítése céljából. így ír minderről Wagner:

70 „A höchstádn győzelem után visszatért valamennyi mértékletesség a magyarokba és szeptember legutolsó napjától október közepéig fegyvernyugvásra léptek, amely idő alatt a békekötésről folytak a tárgyalások. A tárgyalásra kijelölt hely Selmecbánya volt. A császár részéről gróf Koháry, Seiller alkancellár, gróf Lamberg Zsigmond, Szécsényi György kalocsai püspök és Szirmay ítélőmester; az elégedetlenek részéről Bercsényi és Károlyi; az angolok és hollandok képviseletében Stapney követ voltak jelen. A császáriak a közkegyelem megadása mellett rendkívül kedvező és a magyar nemzet számára elfogadható feltételeket terjesztettek elő; a magyarok viszont szerénytelenül és elmondani is méltadan 7(1 VIII. könyv, 760. lap.